Megelőzhették a vikingek a portugálokat Madeirán
2014. május 7. 15:47
Egércsontok árulkodnak arról, hogy a viking hajósok már a 11. században kiköthettek Madeirán, négy évszázaddal megelőzve a portugál gyarmatosítókat.
Korábban
Mint közismert, a Portugáliához tartozó szigetet Tengerész Henrik második, a híresztelések ellenőrzésére indított expedíciója érte el 1420-ban, ám a Madeirán legutóbb feltárt és megvizsgált egérmaradványok azt sugallják, hogy a vikingek négy évszázaddal megelőzték a szigetet birtokba vevő portugál telepeseket.
A szakemberek az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) publikált tanulmányukban kifejtették, hogy a viking hajókban elrejtőző egérpopuláció ökológiai katasztrófát okozott, hozzájárulva a sziget madárnépességének kihalásához. A tudósok - akik a Maderia keleti részén, Ponta de São Lourençón talált állatcsontokat vizsgálták - szerint az egerek 1036-ban vetették meg a lábukat az Atlanti-óceánban, Lisszabontól 978 kilométerre délre fekvő szigeten.
A mallorcai Imedea és a tenerifei La Laguna Egyetem szakemberei két csontmintát vizsgáltak: az elsőből nem sikerült használható információt kinyerni, míg a másodikat 900 és 1030 közé datálták. "Madeira jelenlegi egérpopulációjának mitokondriális DNS-e hasonlóságot mutat a Skandináviában és Németországban élő állatokéval, de nem a Portugáliából származókéval" - fejtette ki Josep Antoni Alcover, az Imedea munkatársa.
Ez azt jelenti, hogy az egerek biztosan nem Madeirán látták meg a napvilágot, ahogy az is, hogy nem az 1419-1420-as portugál expedícióval érkeztek a szigetre. "A második minta nyomán következtettünk arra, hogy a vikingek hozták magukkal az egereket" - magyarázta Alcover, ám hozzátette: további morfológiai és genetikai kutatások szükségesek ahhoz, hogy megbizonyosodjanak állításuk helyességéről, mivel semmilyen történelmi forrás nem utal arra, hogy a viking hajósok Madeirán is jártak volna.
Ha elméletük helyes, és a vikingek valóban partra szálltak Madeirán, úgy nyomukban jelentős ökológiai változások jártak, mivel a sziget első emberi lakói voltak a felelősek a sziget madárpopulációjának kihalásáért. Az északi hajósokkal érkező egerek - egyfelől a magas szaporulat következtében, másfelől mivel nem voltak patkányok a szigeten - megették a tojásokat és az apró madarakat, például a fürjeket és a guvatféléket.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Segédmunkásként volt kénytelen boldogulni a szakrális hagyomány tudósa, Hamvas Béla 09:05
- Vespasianus római császárt alakítja Anthony Hopkins az új Gladiátor-sorozatban tegnap
- Tagadta felelősségét az ország pusztulásáért Sztójay Döme tegnap
- Lenyűgöző képeken mutatjuk meg régi korok üde tavaszait tegnap
- Tömeggyilkosságok kísérték a bori munkaszolgálatosok felszabadulását tegnap
- Rengeteg hibája ellenére új távlatokat nyitott meg a régészetben Heinrich Schliemann tegnap
- Csontváry, Renoir és Gulácsy a Szépművészeti Múzeum és a Nemzeti Galéria idei húzónevei tegnap
- Évszázadok gasztronómiáját mutatja be a francia királyok mesterszakácsának receptgyűjteménye tegnap