Megelőzhették a vikingek a portugálokat Madeirán
2014. május 7. 15:47
Egércsontok árulkodnak arról, hogy a viking hajósok már a 11. században kiköthettek Madeirán, négy évszázaddal megelőzve a portugál gyarmatosítókat.
Korábban
Mint közismert, a Portugáliához tartozó szigetet Tengerész Henrik második, a híresztelések ellenőrzésére indított expedíciója érte el 1420-ban, ám a Madeirán legutóbb feltárt és megvizsgált egérmaradványok azt sugallják, hogy a vikingek négy évszázaddal megelőzték a szigetet birtokba vevő portugál telepeseket.
A szakemberek az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) publikált tanulmányukban kifejtették, hogy a viking hajókban elrejtőző egérpopuláció ökológiai katasztrófát okozott, hozzájárulva a sziget madárnépességének kihalásához. A tudósok - akik a Maderia keleti részén, Ponta de São Lourençón talált állatcsontokat vizsgálták - szerint az egerek 1036-ban vetették meg a lábukat az Atlanti-óceánban, Lisszabontól 978 kilométerre délre fekvő szigeten.
A mallorcai Imedea és a tenerifei La Laguna Egyetem szakemberei két csontmintát vizsgáltak: az elsőből nem sikerült használható információt kinyerni, míg a másodikat 900 és 1030 közé datálták. "Madeira jelenlegi egérpopulációjának mitokondriális DNS-e hasonlóságot mutat a Skandináviában és Németországban élő állatokéval, de nem a Portugáliából származókéval" - fejtette ki Josep Antoni Alcover, az Imedea munkatársa.
Ez azt jelenti, hogy az egerek biztosan nem Madeirán látták meg a napvilágot, ahogy az is, hogy nem az 1419-1420-as portugál expedícióval érkeztek a szigetre. "A második minta nyomán következtettünk arra, hogy a vikingek hozták magukkal az egereket" - magyarázta Alcover, ám hozzátette: további morfológiai és genetikai kutatások szükségesek ahhoz, hogy megbizonyosodjanak állításuk helyességéről, mivel semmilyen történelmi forrás nem utal arra, hogy a viking hajósok Madeirán is jártak volna.
Ha elméletük helyes, és a vikingek valóban partra szálltak Madeirán, úgy nyomukban jelentős ökológiai változások jártak, mivel a sziget első emberi lakói voltak a felelősek a sziget madárpopulációjának kihalásáért. Az északi hajósokkal érkező egerek - egyfelől a magas szaporulat következtében, másfelől mivel nem voltak patkányok a szigeten - megették a tojásokat és az apró madarakat, például a fürjeket és a guvatféléket.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
3. Az ipari forradalom
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Ausztál kőművesekre, sztrájkok áldozataira és Szent Józsefre emlékezünk május 1-jén
- A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
- Az ipari forradalom szennyezésének legkorábbi nyomait mutatták ki a Himalája gleccserében
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- Száz évre romba dőlt a kínai gazdaság, miután a britek megszerezték a tea titkát
- Egy chicagói sztrájk halálos áldozatainak emléknapja volt eredetileg május 1.
- Gőzerővel indította el az ipari forradalmat James Watt találmánya
- Meglepő vége lett a ló és a gőzmozdony versenyének 1830-ban
- Mi volt az angol ludditák igazi célja a géprombolással?
- Egy kagylóra hasonlított a függetlenségi háború alatt épített első harci tengeralattjáró 19:05
- Több mint fél ezer rendházat számolt fel a Rákosi-rendszer 15:05
- Mindhiába harcolt Napóleon a fogcsikorgató orosz fagyban 12:20
- Taktikai hibát követhettek el a németek az angliai csata során 10:35
- Kétszer is trónra lépett I. Mihály, Románia utolsó királya tegnap
- Nem lelte meg a boldogságot második házasságában Szendrey Júlia tegnap
- A hódításhoz és a költészethez is kiválóan értett I. Szulejmán török szultán tegnap
- Liszt Ferenc műve csendült fel a Dohány utcai zsinagóga felavatásán tegnap