Megelőzhették a vikingek a portugálokat Madeirán

Mint közismert, a Portugáliához tartozó szigetet Tengerész Henrik második, a híresztelések ellenőrzésére indított expedíciója érte el 1420-ban, ám a Madeirán legutóbb feltárt és megvizsgált egérmaradványok azt sugallják, hogy a vikingek négy évszázaddal megelőzték a szigetet birtokba vevő portugál telepeseket.

A szakemberek az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) publikált tanulmányukban kifejtették, hogy a viking hajókban elrejtőző egérpopuláció ökológiai katasztrófát okozott, hozzájárulva a sziget madárnépességének kihalásához. A tudósok - akik a Maderia keleti részén, Ponta de São Lourençón talált állatcsontokat vizsgálták - szerint az egerek 1036-ban vetették meg a lábukat az Atlanti-óceánban, Lisszabontól 978 kilométerre délre fekvő szigeten.

A mallorcai Imedea és a tenerifei La Laguna Egyetem szakemberei két csontmintát vizsgáltak: az elsőből nem sikerült használható információt kinyerni, míg a másodikat 900 és 1030 közé datálták. "Madeira jelenlegi egérpopulációjának mitokondriális DNS-e hasonlóságot mutat a Skandináviában és Németországban élő állatokéval, de nem a Portugáliából származókéval" - fejtette ki Josep Antoni Alcover, az Imedea munkatársa.

Ez azt jelenti, hogy az egerek biztosan nem Madeirán látták meg a napvilágot, ahogy az is, hogy nem az 1419-1420-as portugál expedícióval érkeztek a szigetre. "A második minta nyomán következtettünk arra, hogy a vikingek hozták magukkal az egereket" - magyarázta Alcover, ám hozzátette: további morfológiai és genetikai kutatások szükségesek ahhoz, hogy megbizonyosodjanak állításuk helyességéről, mivel semmilyen történelmi forrás nem utal arra, hogy a viking hajósok Madeirán is jártak volna.

Ha elméletük helyes, és a vikingek valóban partra szálltak Madeirán, úgy nyomukban jelentős ökológiai változások jártak, mivel a sziget első emberi lakói voltak a felelősek a sziget madárpopulációjának kihalásáért. Az északi hajósokkal érkező egerek - egyfelől a magas szaporulat következtében, másfelől mivel nem voltak patkányok a szigeten - megették a tojásokat és az apró madarakat, például a fürjeket és a guvatféléket.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
• Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
• A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
• Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
• Sztójay Döme, a magyar Quisling
• "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
• Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
• "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"