Így mozgatták az egyiptomiak a piramisok köveit
2014. május 6. 08:42
Mit keresett egy korsós a piramisok köveit szállító szán előtt? Régóta vitatott kérdés, hogy mintegy 4500 évvel ezelőtt miként voltak képesek megmozdítani az egyiptomiak a piramisok közel kéttonnás alkotóköveit. Kutatók állítják: megtalálták a rejtély kulcsát.
Korábban
Az Amszterdami Egyetem fizikusai azt vizsgálták, hogy mekkora erőt kellett kifejteni ahhoz, hogy a hatalmas faszánon lévő súlyos kövek megmozduljanak a sivatag homokjában. Kutatásaik szerint az Óegyiptomi Birodalomban egy primitív, de nagyon hatékony módszerrel könnyítették több ezer ember munkáját: vizet locsoltak a szán talpai elé, ami csökkentette a felületi súrlódás során fellépő fékező erőt.
A kutatók munkáját egy ősi freskó segítette, amely Djehutihotep, Felső-Egyiptom i. e. 1900 körül élt helytartójának sírjában található. A közel négyezer éves falfestményen 172 munkás látható, amint kötelek segítségével egy fából készült szánt próbálnak elhúzni, előtte pedig egy újabb egyiptomi tűnik fel és vizet locsol a talpak elé a homokra - magyarázta Daniel Bonn holland fizikus.
A piramisépítést bemutató sírfreskó
"Az egyiptológusok mindezidáig úgy gondolták, hogy a képen látható alak mindössze egy ceremoniális aktust, esetleg egy tisztulási rituálét végez" - mondta Bonn a LiveScience-nek. Az amszterdami kutatócsapat semmit sem bízott a véletlenre: építettek egy faszánt, nehéz rakománnyal pakolták meg, majd homokos talajon próbálták meg elhúzni. Feljegyezték, hogy ha vizet öntöttek a száraz homokra, jóval kevesebb energiát kellett a mozgatásba fektetniük.
Ez egy bizonyos fizikai jelenség miatt következett be, amely során a vízcseppek kvázi hidat alkottak az apró homokszemek között, amelyek így összetapadtak, magyarázta Bonn. Hozzátette: ugyanezen okból építjük nedves és nem száraz homokból a homokvárat.
Ugyanakkor ez egy kényes egyensúly. "Ha a homok túl nedves, ugyanolyan nehéz lesz elhúzni a szánt, mintha száraz volna. Az optimális állapotot kellett eltalálni" - húzta alá a kutató. A víz mennyisége azonban a homok minőségétől is függ: az optimális mennyiség a szán talpaival érintkező homok mennyiségének 2-5 százaléka. "Ez a technika az egyiptomi sivatag homokját figyelembe véve a száraz homokon történő húzásnál befektetett energia mintegy felét megspórolta" - mondta Bonn.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére 20:20
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán 18:05
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
