Gerry Adams és az északír konfliktus kísértetei
2014. május 6. 09:30 MTI
Miközben Gerry Adamst, a legnagyobb észak-írországi katolikus párt, a Sinn Féin elnökét vasárnap vádemelés nélkül szabadon engedték, a térség továbbra is az igazság keresése és a törékeny béke konszolidálása között vívódik.
Korábban
A 65 éves politikust - az Észak-Írországot a protestáns többség legnagyobb politikai erejével, a Demokratikus Unionista Párttal (DUP) koalícióban kormányzó Sinn Féin vezetőjét - egy tízgyermekes özvegyasszony, Jean McConville elrablásának és meggyilkolásának megszervezésével gyanúsítják. A 37 éves nőt 1972-ben az észak-írországi brit fennhatóság ellen küzdő egykori legnagyobb katolikus fegyveres milícia, az Ír Köztársasági Hadsereg (IRA) rabolta el és nem sokkal később agyonlőtte.
A hatóságok szinte a kezdetek óta azt gyanítják, hogy a gyilkosság mögött személyesen Adams állt, de a pártelnököt csak néhány napja vették őrizetbe. A Sinn Féin politikai indíttatásúnak nevezte az időzítést, tekintettel a hamarosan esedékes európai parlamenti választásokra.
Az ügy dossziéját az észak-írországi rendőrség átadta az északír ügyészi hivatalnak, amely azonban saját hatáskörében még dönthet úgy, hogy vádat emel Adams ellen, bár egy ilyen lépésnek beláthatatlan következményei lehetnének a tartomány megbékélési folyamatára.
A csupán tizenhat évvel ezelőtt kötött nagypénteki rendezési megállapodás az Adams vezette Sinn Féin közreműködésével jött létre, és véget vetett a három évtizeden keresztül húzódó, több mint háromezer ember életét követelő felekezeti villongásoknak. Ezután még csaknem egy évtizedbe telt, mire az IRA leszerelte fegyveres csoportjait és bejelentette, hogy felhagy a fegyveres harccal.
A politikus letartóztatása és az ellene indítható bírósági eljárás az 1998-as egyezmény két alapvető pillérét kérdőjelezi meg: a rendőrség pártatlanságába vetett hitet, valamint a katolikus és protestáns fegyveresek felelősségre vonásának elmaradását.
A Sinn Féin részéről Adams őrizetbe vétele haragos nyilatkozatokat idézett elő. Martin McGuinness, az északír tartományi kormány miniszterelnök-helyettese és a Sinn Féin alelnöke az észak-írországi rendőrség (PSNI) "sötét erőit" és "ármánykodását" vádolta kollégája elfogásával. Hozzátette, hogy az eset a "rendőrség politikai befolyásoltságának" példája. Hosszú évek óta ez volt az első alkalom, hogy a katolikusok megkérdőjelezték volna a rendőrség pártatlanságát, és brit befolyással vádolták volna.
A korábbi konfliktusban résztvevőkkel szembeni kegyelem kérdését illetően a tartomány jelenleg kétféle utat választhat: a hatalommegosztással működő kormányzatot megrendíteni képes bírósági eljárások indítását, vagy azt, hogy elmondja az érintett családoknak, hogy a szeretteik halálát okozó gyilkosokat immár sosem állítják bíróság elé. A nagypénteki megállapodás ugyanis sem általános közkegyelmet nem hirdetett, sem a felek összebékítését elősegítő bizottságok felállítását nem írta elő.
Miközben a megegyezés nem akadályozná meg, hogy bírósági eljárást indítsanak Adams vagy a Sinn Féin más vezetői ellen, a nacionalista közösségben él az az elvárás, hogy ez nem történik meg. A megállapodás ugyanis az amnesztia helyett számos kisebb léptékű intézkedést irányozott elő.
Az akkoriban a felekezeti villongásokban való részvétel miatt börtönbüntetésüket töltő személyek nagy részének elengedték a büntetését, az Észak-Írországból elmenekülteknek garantálták, hogy visszatérésük esetén nem fogják perbe őket, és azokat az embereket, akik eltűnt személyekkel kapcsolatos információval rendelkeztek, biztosították arról, hogy az általuk szolgáltatott adatokat nem használják fel ellenük bizonyítékként. Adams ügyét perbe fogása esetén közvetlenül egy intézkedés érintené, a nagypénteki megállapodás azon része, amelyben két évben határozzák meg a hasonló bűncselekményekre kiszabható börtönbüntetés felső határát.
A békefolyamat keretében hoztak létre intézményeket, ezek azonban nem kezelték megfelelően a múlt ügyeit. Azt senki nem hitte volna, hogy ezek újra kísérteni fognak bennünket - mondta Peter Shirlow, a neves belfasti egyetem, a Queen's University professzora.
Az északírek közül sokan hajlandóak lennének arra, hogy lezárják a felekezeti villongások jelentette múltat, és továbbra is az elmúlt évtizedet jellemző relatív jólétet és nyugalmat élvezhessék. "Sehova nem juthatunk, ha továbbra is a múltba tekintünk" - mondta Andrew Loker, egy 62 éves banki alkalmazott Belfastban. A kérdés eldöntése jelenleg az északír ügyészi hivatal és a politikusok döntésén múlik.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Anno
- A kataklizma, ami elhozta a portugál gyarmatbirodalom végét
- Az elektromos jelzőlámpával világelső lett a forgalmi káosz legyőzésében Cleveland városa
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Bosszúvágy, pénzhiány, hatalmi intrikák: a keresztesek pusztítása Konstantinápolyban
- Patton tábornokot előbb az amerikaiak, majd a szovjetek próbálhatták meg eltenni láb alól
- Végső elkeseredésében választotta a halált az első világháború utolsó percében elesett katona
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap