Így lett Fiume a Szent Korona része

Indul a "visszakebelezés"

A magyar rendek már a visszafoglaló háborúk végétől kezdve folyton kérték és a 18. századi országgyűléseken be is cikkelyeztették azt a kívánságukat, hogy az egykoron a Magyar Szent Korona országaihoz tartozó elcsatolt területeket visszacsatolják, „visszakebelezzék" az országba.

Az az elképzelés, hogy Fiume és kikötője a Magyar Szent Koronához kerüljön, II. Józseftől származik, aki nagyapjának, III. Károlynak a tengeri kereskedelem fellendítését célzó terveit-elképzeléseit megújítva, 1775-ben nagyobb utat tett Horvátországban és a Tengermelléken. Utazása során negatív tapasztalatokat szerzett, különösen az Adriai-tengeri gazdasági élet pangásáról.

Így megfontolásra felvetette Mária Teréziának: hajlandó lenne-e bekebelezni az egykori Zrínyi-Frangepán-féle buccari birtokokat a Magyar Királyságba, és odaajándékozni Fiumét is, azzal a kikötéssel, hogy ott egy kereskedelmi társaságot hozzanak létre. Továbbá azt is javasolta, hogy a város közvetlenül a magyar kancelláriától függjön, mégpedig úgy, hogy a kereskedelmi ügyek intézése ne a Királyi Magyar Helytartótanácson keresztül folyjon.

Mária Terézia felkarolta fia tervét, és 1776. február 14-én kibocsátott rendeletében megszüntette a Fiume felett joghatóságot gyakorló trieszti intendenza hatáskörét. A Magyar Királyi Udvari Kancelláriához intézett leiratában a királynő kinyilvánította óhaját: a Magyar Királyság kultúrájának felvirágoztatása végett Fiumét, a buccari birtokokat a Károly-úttól jobbra eső területtel és a szabad királyi várossá emelt Károlyvárossal együtt visszakebelezi Horvátországba, azzal a feltétellel, hogy ezekből a részekből egy új vármegyét (Szeverin) szervezzenek, amelyet a horvát tanács alá rendelt. Ez utóbbi intézkedést Fiumére is kiterjesztette, amennyiben a kereskedelmi és egészségügyi törvények majd másképp nem rendelkeznek.

Mennyiben volt jogos az uralkodónő kifejezése, hogy a fent említett területeket „visszakebelezi" Horvátországba? Ami a buccari javakat illeti: ezek valaha valójában Horvátország integráns részét képezték, így a kifejezés megalapozott. Ami viszont Fiumét illeti, itt több ellenvetés született. A rendelet végrehajtására kirendelt bizottság azt az álláspontot képviselte, hogy mivel a város és környéke Krajnához tartozott, a Német-római Birodalom tiltakozni fog ez ellen, területének megcsonkításaként értelmezve majd az intimátumot.

II. József elfogadta a bécsi Államtanács véleményét, amely szerint Krajna sohasem birtokolta Fiumét. Határozottan kitartott korábbi szándéka mellett, hogy a kikötővárost be kell kebelezni a Magyar Királyságba és azt a horvát tanácson át a magyar kancellária alá szükséges rendelni. A királynő 1776. augusztus 9-én kiadott oklevelében Fiumét azonban még közvetlenül Horvátországhoz csatolta, egyúttal a várost mindazokkal a kiváltságokkal és szabadalmakkal felruházta, amelyekkel a Habsburg Monarchia másik jelentős kikötővárosa, Trieszt is rendelkezett. Egyben elrendelte egy új vármegye (Szeverin, magyarul Szövény) létrehozását, és Majláth József személyében 1776. október 21-én kijelölte Fiume első magyar kormányzóját, akire a vármegye megszervezését is rábízta.

1. Indul a "visszakebelezés"
2. Fiume tiltakozik

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2015

• Száműzöttek: megjelent a Múlt-kor téli száma
• A Führer és a nők 
• A Bánk bán hölgyei
• Császár az óceán közepén
• A Sóhajok-szigete: Ellis Island
• Két epizód a Colt revolver korai történetéből
• A Horthy család korai emigrációs évei
• Kossuth Lajos távol az otthontól
• Így ünnepeltek a fronton