7 végzetes pillanat

A marne-i taxik legendája

2014. április 17. 08:56

Az első világháború első heteiben élet-halál kérdése volt, hogy a csapatokat a lehető leggyorsabban a frontvonalakhoz szállítsák. Az antanterők csapatszállításának egyik, a marne-i csatához kapcsolódó epizódja a máig élő francia legendák közé is bekerült.


1914. szeptember 6-án a francia fővárostól északra fekvő síkságra hatszáz darab párizsi taxit rendeltek, amelyek egy nap alatt hatezer gyalogost szállítottak az északkeleti frontvonalakhoz, hogy megerősítsék a brit és francia seregeket, amelyek a marne-i csatában igyekeztek megállítani az előretörő németeket. A császári hadsereg a Schlieffen-tervnek megfelelően betört Belgiumba, és onnan támadva bekerítő hadműveletbe kezdett a franciák ellen, akik kétségbeesetten vonultak vissza Párizs felé. A Marne folyó déli partján megálltak a franciák, és védelmi állások építésébe kezdtek. A németek - miután 200 kilométeren hatoltak be Franciaországba - olyan közel kerültek Párizshoz, hogy a távolból a 20 kilométerre fekvő Eiffel-torony tetejét is megpillanthatták.

A németek azonban nem számoltak az Elzász felől érkező francia hadtestekkel, és szeptember 5-re, a fordulat napjaként nevezett időpontra már őket fenyegette a bekerítés veszélye. Egy nappal később a 7. francia gyaloghadosztály katonáit a marne-i hadszíntérre 600 párizsi taxival szállították, amelyeket Gallieni tábornok, Párizs katonai kormányzója rekviráltatott a hadsereg számára. A taxisok a franciák szempontjából az első világégés talán legfontosabb csatájában jelentékeny szerepet játszottak, és segítségükkel megakadályozták a németek villámháborús tervét - szól az évszázados legenda, amely azonban jócskán felnagyította a párizsi személyszállítók tevékenységét. Ugyanis a taxisok által a frontra fuvarozott hadtest csupán a hátvédet erősítette meg, s csak töredékük avatkozott a harcokba.

A mindössze öt napig tartó marne-i ütközetben több mint kétmillió német és francia katona, s közel 70 ezer brit harcolt, így a hatezer fő elenyésző szám lehetett. A szárnyra kelt anekdotát maga a francia kormány erősítette, amelynek az volt a célja, hogy a katonák és a civilek között egyfajta erős kapocs - ahogyan fogalmaztak: "szent unió" - jöjjön létre a háborúban.

A túlzott német előrenyomulás megbosszulta magát, és kapkodó visszavonulásba fulladt, ugyanis Helmuth von Moltke német vezérezredes teljesen összezavarodott, elvesztette az összekötetést a csapattesteivel, amelyek közé francia csapatok nyomultak be, ráadásul a luxemburgi főhadiszállással is megszakadt a kapcsolat. A figyelmetlenséget és a túlzott önbizalmat is a németek számlájára írták, akik végül visszavonultak az Aisne folyó vonaláig.

Fontos tényező volt a franciák szemszögéből a felderítő repülőgépek bevetése is, amelyek segítségével - Moltkéval ellentétben - a francia vezetés átláthatta a több kilométer szélességű csatatéren lévő, egymástól jelentős távolságra levő szárnyak helyzetét. Szeptember 9-re úgy állt a helyzet, hogy az antanterők több mint 200 ezer németet tudnak bekeríteni, amivel rövidre foghatták volna a nagy háborút, azonban a hadtörténészek szerint a francia és a brit erők olyan lassan vonultak fel, hogy a császári csapatok könnyedén hátrálhattak, majd szinte bevehetetlen pozíciókat tudtak felvenni az Aisne mentén.

Habár a marne-i ütközet végül egyik félnek sem jelentett stratégiai előnyt, a párizsi taxisok jól jártak: 1914. szeptember 6-ra a teljes viteldíjat megkapták: fejenként 70,102 frankot.

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!