2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
ITT támogathatsz bennünket

Hindenburg állíthatta volna meg Hitlert?

2014. március 26. 10:17

Hindenburg megtagadta az általa kancellárrá kinevezett Hitlert, ám egy titkosítás alól feloldott brit hírszerzési dokumentum szerint a nácik eltüntették a birodalmi elnök politikai végakaratát.


Ha nyilvánosságra kerül, egy német diplomata szerint akár a történelem menetét is megfordíthatta volna - megakadályozva Adolf Hitlert hatalma konszolidálásában - az a dokumentum, amelyet Paul von Hindenburg vetett papírra halála előtt, de azt a nácik végül megsemmisítették.

Fritz Günther von Tschirschky und Bögendorff német arisztokrata a weimari köztársaság birodalmi elnöke, Paul von Hindenburg bizalmasa volt, 1935-ben hagyta el Németországot és telepedett le Nagy-Britanniában. A dokumentum szerint Tschirschky volt az, aki segített megfogalmazni Hindenburg politikai végakaratát, amelyben a köztársasági elnök lényegében megtagadta Hitlert és felszólította a német nemzetet, hogy álljon ki a demokrácia, illetve a demokratikus vívmányok mellett.

Hitler azonban - akit 1933. január 30-án maga Hindenburg nevezett ki kancellárrá - amint értesült a politikai végakarat létezéséről, parancsba adta, hogy "biztosítsák, hogy a dokumentum a lehető leggyorsabban a birtokomba kerüljön". A néhai elnök fia, a náci Oskar von Hindenburg kötelességének eleget téve teljesítette a kérést, a dokumentumnak pedig nyoma veszett.

A múlt hónapban nyilvánosságra hozott MI5-irat szerint Hindenburg ebben keményen ostorozta Hitlert; kijelentette, hogy a hadseregnek függetlennek kell lennie a parlamenttől, hitet tett az alkotmányos monarchia mellett, továbbá sürgette a hatalmi ágak szétválasztását. "Elmondta, hogy kétszintű, a brithez hasonló, demokratikus alapon szerveződő parlament kell, valamint meg kell szüntetni a faji és vallási diszkriminációt" - nyilatkozta Tschirschky a The Times-nak még 1946-ban.

Hitler többször is hiába kérte Hindenburgtól kancellárrá való kinevezését, az államfő nem bízott benne. Látva azonban a weimari köztársaság egyre fokozódó politikai instabilitását, a polgárháborútól tartó birodalmi elnök végül az egyre arcátlanabb követelésekkel előálló NSDAP, valamint a nagyipar dúsgazdag vállalkozóinak nyomására engedett és 1933. január 30-án kinevezte Hitlert - benne látta ugyanis annak a biztosítékát, hogy Németországban helyreáll a rend, megszűnnek a bal- és jobboldali radikálisok folyamatos utcai összecsapásai, és talpra áll a gazdaság. Hindenburg 1934. augusztus 2-án bekövetkező halálát követően Hitler vette át az államfői tisztet is, egyesítve az állam- és kormányfői tisztséget (Führer und Reichskanzler). 

Tschirschky szerint "Hitler soha nem került volna hatalomra és nem lett volna háború sem, ha Hindenburg akaratát megismeri a német nép". A hírszerzési jelentés szerint két másolat maradt fenn az elnök politikai végakaratáról: az egyiket a nácik Svájcban szerezték meg, a másik pedig Tschirschky-nél volt, de azt Németországból való disszidálása előtt megsemmisítette. A brit hatóságok azonban soha nem hittek igazán Tschirschky-nek, aki így a második világháború nagy részét egy angliai internálótáborban töltötte.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár