2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
ITT támogathatsz bennünket

Megkeresik a középkor egyik legvéresebb csatájának helyét

2014. március 13. 17:04

Az 1410-es grünwaldi csata a középkori Európa egyik legnagyobb és legvéresebb ütközete volt, amelyben a Német Lovagrend döntő vereséget szenvedett az egyesült lengyel-litván seregektől. Az ütközet véget vetett a lovagrend baltikumi hegemóniájának, megindítva a térség hatalmi átrendeződésének lassú folyamatát. Bár a csata pontos helyének azonosítására és az elesett katonák esetleges tömegsírjainak felkutatására az elmúlt száz évben több kísérletet is tettek, ma sem tudni pontosan, hol zajlott az egyes becslések szerint 40 ezer halottal járó ütközet. 


Az 1410. július 15-i grünewaldi (grünfeldei, grünewaldi, lengyelesen grunwaldi vagy grunewaldi) ütközet - amely a német történelemben többnyire tannenbergi (tannenburgi) néven szerepel - az 1409-11-es lengyel-litván-lovagrendi háború keretében zajlott és a lengyel-litván szövetséges hadak győzelmével zárult. A csata a középkor egyik legnagyobb és legvéresebb ütközete volt, egyes források szerint majdnem 40 ezren haltak meg a harcokban.

A Német Lovagrend a középkori Európa egyik legbefolyásosabb szerzetesrendje volt, 1190-ben alapították, hogy segítse a német zarándokokat a Szentföldön. Később katonai renddé vált, amelynek tagjai hagyományosan fehér köpenyt viseltek, mellükön fekete kereszttel. A Magyar Királyság területén 1211-1225 között tartózkodó lovagrendet közvetlenül a Barcaságból történő kiűzetése után, Mazóviai Konrád herceg hívta Lengyelországba 1226-ban, hogy támogassák őt a pogányok elleni harcában.

A Német Lovagrend a 14. században már agresszív expanziót folytatott a keresztény országok ellen, s több ízben megtámadta Lengyelországot. A lovagok megvetették lábukat a poroszoktól és lívektől meghódított területeken, uralmuk alá hajtva a Balti-tenger partvidékét, a mai Lengyelország északi részét. Az önállósult és a lengyel királyságra időközben súlyos veszélyt jelentő lovagrendre végül megsemmisítő csapást mértek az egyesült lengyel-litván seregek az 1410-es grünwaldi ütközetben, ezzel a lovagok katonai ereje megtört, politikai és gazdasági pozíciójuk pedig gyors hanyatlásnak indult.

A grünwaldi csatát a lengyel és a litván történelem legnagyobb győzelmeként tartják számon, romantikus legendák egész sora lengi be, a nemzeti büszkeség kiapadhatatlan forrása, a külső agresszorral szemben vívott küzdelem egyik szimbóluma. A 20. században a nácik (élettér elmélet) és a szovjetek (szláv-germán faji háború) is előszeretettel használták propagandakampányaikban, így csak az utóbbi évtizedekben kezdődhetett meg a csata tárgyilagos, a nemzetenként eltérő történelmi narratívák összhangba hozását célzó tudományos vizsgálata.

Az első komolyabb régészeti kutatás 1911-ben zajlott, míg az első szisztematikus feltárás 1958-ban, a csata 550. évfordulójához kapcsolódóan vette kezdetét, amely megszakításokkal 1990-ig folyt. A kommunista rezsim komoly erőforrásokat mozgatott meg a munka sikere érdekében, a lengyel védelmi minisztérium például többek között helikopterekkel és 160 katonával segítette a régészek erőfeszítéseit, akik akkor harminc különböző területet jelöltek meg a csata lehetséges helyszíneként.

Az 1410-es csatát Grünwald (Grunwald), Tannenberg (Stębark), Faulen (Ułnowo) és Ludwigsdorf (Łodwigowo) falvak között vívták, de hogy pontosan hol, továbbra sem ismert. A tervek szerint idén szeptemberben lengyel, dán, norvég és litván szakemberek közös projekt keretében végeznek kutatásokat a kérdés mihamarabbi tisztázására. 

A csata leírásáról fennmaradt legátfogóbb történeti munka, Jan Długosz lengyel történetíró és diplomata legjelentősebb műve, az Annales Regni Poloniae szerint az ütközetben elhunyt lengyel nemeseket és lovagokat a csata helyszínén temették el, ám ezt a régészek nem tudták megerősíteni. A hatvanas években mintegy kétszáz emberi csontvázat tártak fel az egyik teuton kápolna közelében, s bár a maradványokon sérülések jelei voltak, néhány sír másodlagos temetkezés volt, azaz eredetileg nem ott temették el őket.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár