Putyin építheti meg Hitler hídját

A Kercsi-szorosnál megépítendő híd a Krími Autonóm Köztársasághoz tartozó Kercsi-félszigetet kötné össze az oroszországi Tamany-félszigettel, így az M17-es és M18-as autópályák mellett immáron hídon át is megközelíthető lenne Oroszországból a stratégiai jelentőségű, az orosz csapatok által annektált, a függetlenségét a minap nyilatkozatban deklaráló Krím.

Medvegyev emlékeztetett, hogy a két ország 2010-ben állapodott meg a híd megépítésének szükségességéről, ami annak ellenére is érvényes, hogy Moszkva és Kijev között fagypontra hűltek a kapcsolatok, miután a Viktor Janukovics ukrán államfő megbuktatását követően orosz csapatok szállták meg a Krím félszigetet. Az orosz kormányfő szerint az építkezésnek azonnal el kell kezdődnie, majd hozzátette: "Ukrajna fontos kereskedelmi és gazdasági partner volt és az is marad, a kormánynak dolgoznia kell a kérdésen".

A két országot összekötő híd ötletét először a Harmadik Birodalom főépítésze, Hitler fegyverkezési minisztere, Albert Speer vetette fel a második világháborúban, elősegítendő Észak-Kaukázus német megszállását. Hitler 1943. március 7-én személyesen adott utasítást a 4,8 kilométer hosszú vasúti és közúti híd megépítésére. A vasból és betonból készülő hídnak a félkatonai alapon működő, kényszermunkásokat dolgoztató Todt-szervezet (Organisation Todt) által épített kötélhidat kellett volna felváltania.

Speernek iparkodnia kellett, Hitler mindössze hat hónapot adott a híd elkészítésére. A főépítész memoárjában adott hangot kétségeinek a terv megvalósítását illetően, látva a szovjet csapatok előrenyomulásának gyorsaságát. "Már abban az időben világos volt, hogy a híd soha nem fog elkészülni" - írja Speer.

A miniszternek igaza lett. Mikor a szovjet csapatok 1943 szeptemberében támadást indítottak a hídfejek ellen, a hídnak még csak az egyharmada volt kész. A felhalmozott építőanyagaikból végül a szovjetek kezdték el a híd építését a Krím felszabadítása, 1944 áprilisa után, a zajló jég azonban már 1945 februárjában megrongálta a híd pillérjeinek egyharmadát. A híd helyett 1953-ban kompjáratot helyeztek üzembe a szoros két partja között, s bár a világháború után megépítése többször is felmerült, azt mindannyiszor elhalasztották.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

29. A kétpólusú világrend
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Alig egy évtizeddel élte túl a jugoszláv állam Josip Broz Titót
• Mind az Anschlussról, mind a Habsburgokról lemondott Ausztria az önállóságért
• Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
• 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
• Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
• Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
• Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
• Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
• A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína