Újoncok lehettek a lefejezett dorseti vikingek
2014. március 7. 12:33
A dél-angliai Dorset megyében folyó útépítkezés előtti leletmentő ásatás során még 2009-ben mintegy ötven viking harcos maradványára bukkantak brit régészek. Mint kiderült, a portyának csúnya vége vett: az angolszász védők kivégezték a "zöldfülű" betolakodókat.
Korábban
Az előzetes vizsgálatok szerint a meggyilkolt vikingek kivétel nélkül férfiak voltak, s haláluk előtt szemmel láthatóan jó fizikai állapotnak örvendtek. A fogak izotópvizsgálatai megerősítették skandináv származásukat: a harcosok egész gyermekkorukat a mai Norvégia, Finnország, illetve a Baltikum, Fehéroroszország és Oroszország sarkköri és szubarktikus részein töltötték.
Voltak sérülések a kézfejeken és a karokon, de a fatális sérülés jeleit a nyakon, a vállakon és a koponyán mutatták ki. A lefejezés nem ment könnyen: a fejeket csak több kardcsapással sikerült elválasztani a nyaktól. A meggyilkoltak mellé semmit nem temettek, és haláluk előtt vagy után valószínűleg le is vetkőztették őket, mert ruha sem került elő a tömegsírból. Nem találtak korábbi harci sérülésre utaló jelet, így könnyen lehet, hogy a harcosok életük első, végzetesnek bizonyuló portyáján lehettek Anglia délnyugati részén.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/8d66745966c0e4618957c14db83fc473.jpg)
A további csontelemzések megállapították, hogy a vikingek 970 és 1025 között hunytak el, valószínűleg II. Ethelred uralkodása (978-1013) idején. A harcosok többségében 18-25 évesek voltak, egyikük alig múlhatott tíz, az egyik idősebb viking pedig ötvenen túl volt halálakor. Sokuknak tömött fogai voltak; eme skandináv hagyomány szimbolikája nem ismert, lehetett a társadalmi státus kifejezőeszköze, vagy háborús "kellék": ha a viking vicsorított, festett fogával sokkal félelmetesebbnek tűnt ellenfele szemében.
Már korán felmerült, hogy mivel a dorseti áldozatokat nem hátulról, menekülés közben, hanem módszeresen, szemtől szembe végezték ki, a legismertebb testvériség, a Jomsvikingelag (Jomsvikingek) tagjait utánzó zsoldosok, vagy az elitcsapat tagjai nyugodnak a sírban. A Jomsvikingelagot kései dán beszámolók szerint a 10. század végén Dánia királya, Kékfogú Harald alapította. A Jomsvikingek kivételesen szigorú szabályok szerint éltek, a testvériségbe csak 18 és 50 év közötti, kimagasló erejű férfiakat vettek fel, akiknek békében kellett élniük egymással és "nem rágalmazhatták meg egymást." Soha nem mutatták a félelem semmiféle jelét, és egyenlő erejű ellenfél elől tilos volt elmenekülniük.
A dorseti maradványokon több, krónikus betegségekre utaló jel és sérülés volt. Az egyik harcos combcsontján két hatalmas lyuk tátongott, amit csontvelőgyulladás okozott. A csont kétszeresére duzzadt, a gyulladás pedig a férfi egész életében fájdalmakkal járhatott. Egy másik társának sem volt könnyebb, neki a jobb combcsontja volt rövidebb a balnál, néhányan pedig Bang-kórban szenvedhettek: a brucellafertőzés néven ismert betegség állatról emberre terjed, leggyakrabban fertőzött állatok tejének és tejtermékeinek fogyasztásakor, ízületi és izomfájdalmakkal jár, s akár agyhártyagyulladást és neurológiai zavart is okozhat.
Néhány csont jelenleg a British Museum nagyszabású viking tárlatán látható. A leletegyüttes később Berlinbe utazik, hogy aztán 2015-ben visszatérjen állandó kiállítóhelyére, a Dorset Megyei Múzeumba.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/0677224c43895ae0020fa26b22f28f35.jpg)
![IV. Politikai berendezkedések a modern korban / 16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei (angol alkotmányos monarchia, az Egyesült Államok létrejötte és alkotmánya)](/ih0Ax/label/.cut-640x400/777.jpg)
16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
- Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
- 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
- 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
- Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
- Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
- Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái
- Az első világháborúban kozákezredet vezetett az utolsó iráni sah tegnap
- Alig váltott ki sajtóvisszhangot a hajdúszoboszlói fürdő két háború közti megnyitása tegnap
- Önmaga védelmét látta el Fidel Castro a Moncada laktanya csúfosan végződő ostroma után tegnap
- Sikert sikerre halmozott a diplomáciában uralkodása idején I. József tegnap
- Interaktív technikai eszközök is segítik a geszti Tisza kastély kiállításának megismerését tegnap
- Cselszövéseivel saját magát is halálra ítélte Lope de Aguirre tegnap
- Folyamatosan lehet jelentkezni az MFB Otthonfelújítási Programjára tegnap
- Visszatér az éjszakai felvonulás a Debreceni Virágkarneválra tegnap