2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
ITT támogathatsz bennünket

Újoncok lehettek a lefejezett dorseti vikingek

2014. március 7. 12:33

A dél-angliai Dorset megyében folyó útépítkezés előtti leletmentő ásatás során még 2009-ben mintegy ötven viking harcos maradványára bukkantak brit régészek. Mint kiderült, a portyának csúnya vége vett: az angolszász védők kivégezték a "zöldfülű" betolakodókat. 


Az előzetes vizsgálatok szerint a meggyilkolt vikingek kivétel nélkül férfiak voltak, s haláluk előtt szemmel láthatóan jó fizikai állapotnak örvendtek. A fogak izotópvizsgálatai megerősítették skandináv származásukat: a harcosok egész gyermekkorukat a mai Norvégia, Finnország, illetve a Baltikum, Fehéroroszország és Oroszország sarkköri és szubarktikus részein töltötték.

Voltak sérülések a kézfejeken és a karokon, de a fatális sérülés jeleit a nyakon, a vállakon és a koponyán mutatták ki. A lefejezés nem ment könnyen: a fejeket csak több kardcsapással sikerült elválasztani a nyaktól. A meggyilkoltak mellé semmit nem temettek, és haláluk előtt vagy után valószínűleg le is vetkőztették őket, mert ruha sem került elő a tömegsírból. Nem találtak korábbi harci sérülésre utaló jelet, így könnyen lehet, hogy a harcosok életük első, végzetesnek bizonyuló portyáján lehettek Anglia délnyugati részén.

A további csontelemzések megállapították, hogy a vikingek 970 és 1025 között hunytak el, valószínűleg II. Ethelred uralkodása (978-1013) idején. A harcosok többségében 18-25 évesek voltak, egyikük alig múlhatott tíz, az egyik idősebb viking pedig ötvenen túl volt halálakor. Sokuknak tömött fogai voltak; eme skandináv hagyomány szimbolikája nem ismert, lehetett a társadalmi státus kifejezőeszköze, vagy háborús "kellék": ha a viking vicsorított, festett fogával sokkal félelmetesebbnek tűnt ellenfele szemében.

Már korán felmerült, hogy mivel a dorseti áldozatokat nem hátulról, menekülés közben, hanem módszeresen, szemtől szembe végezték ki, a legismertebb testvériség, a Jomsvikingelag (Jomsvikingek) tagjait utánzó zsoldosok, vagy az elitcsapat tagjai nyugodnak a sírban. A Jomsvikingelagot kései dán beszámolók szerint a 10. század végén Dánia királya, Kékfogú Harald alapította. A Jomsvikingek kivételesen szigorú szabályok szerint éltek, a testvériségbe csak 18 és 50 év közötti, kimagasló erejű férfiakat vettek fel, akiknek békében kellett élniük egymással és "nem rágalmazhatták meg egymást." Soha nem mutatták a félelem semmiféle jelét, és egyenlő erejű ellenfél elől tilos volt elmenekülniük.

A dorseti maradványokon több, krónikus betegségekre utaló jel és sérülés volt. Az egyik harcos combcsontján két hatalmas lyuk tátongott, amit csontvelőgyulladás okozott. A csont kétszeresére duzzadt, a gyulladás pedig a férfi egész életében fájdalmakkal járhatott. Egy másik társának sem volt könnyebb, neki a jobb combcsontja volt rövidebb a balnál, néhányan pedig Bang-kórban szenvedhettek: a brucellafertőzés néven ismert betegség állatról emberre terjed, leggyakrabban fertőzött állatok tejének és tejtermékeinek fogyasztásakor, ízületi és izomfájdalmakkal jár, s akár agyhártyagyulladást és neurológiai zavart is okozhat.

Néhány csont jelenleg a British Museum nagyszabású viking tárlatán látható. A leletegyüttes később Berlinbe utazik, hogy aztán 2015-ben visszatérjen állandó kiállítóhelyére, a Dorset Megyei Múzeumba.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár