Újoncok lehettek a lefejezett dorseti vikingek

Az előzetes vizsgálatok szerint a meggyilkolt vikingek kivétel nélkül férfiak voltak, s haláluk előtt szemmel láthatóan jó fizikai állapotnak örvendtek. A fogak izotópvizsgálatai megerősítették skandináv származásukat: a harcosok egész gyermekkorukat a mai Norvégia, Finnország, illetve a Baltikum, Fehéroroszország és Oroszország sarkköri és szubarktikus részein töltötték.

Voltak sérülések a kézfejeken és a karokon, de a fatális sérülés jeleit a nyakon, a vállakon és a koponyán mutatták ki. A lefejezés nem ment könnyen: a fejeket csak több kardcsapással sikerült elválasztani a nyaktól. A meggyilkoltak mellé semmit nem temettek, és haláluk előtt vagy után valószínűleg le is vetkőztették őket, mert ruha sem került elő a tömegsírból. Nem találtak korábbi harci sérülésre utaló jelet, így könnyen lehet, hogy a harcosok életük első, végzetesnek bizonyuló portyáján lehettek Anglia délnyugati részén.

A további csontelemzések megállapították, hogy a vikingek 970 és 1025 között hunytak el, valószínűleg II. Ethelred uralkodása (978-1013) idején. A harcosok többségében 18-25 évesek voltak, egyikük alig múlhatott tíz, az egyik idősebb viking pedig ötvenen túl volt halálakor. Sokuknak tömött fogai voltak; eme skandináv hagyomány szimbolikája nem ismert, lehetett a társadalmi státus kifejezőeszköze, vagy háborús "kellék": ha a viking vicsorított, festett fogával sokkal félelmetesebbnek tűnt ellenfele szemében.

Már korán felmerült, hogy mivel a dorseti áldozatokat nem hátulról, menekülés közben, hanem módszeresen, szemtől szembe végezték ki, a legismertebb testvériség, a Jomsvikingelag (Jomsvikingek) tagjait utánzó zsoldosok, vagy az elitcsapat tagjai nyugodnak a sírban. A Jomsvikingelagot kései dán beszámolók szerint a 10. század végén Dánia királya, Kékfogú Harald alapította. A Jomsvikingek kivételesen szigorú szabályok szerint éltek, a testvériségbe csak 18 és 50 év közötti, kimagasló erejű férfiakat vettek fel, akiknek békében kellett élniük egymással és "nem rágalmazhatták meg egymást." Soha nem mutatták a félelem semmiféle jelét, és egyenlő erejű ellenfél elől tilos volt elmenekülniük.

A dorseti maradványokon több, krónikus betegségekre utaló jel és sérülés volt. Az egyik harcos combcsontján két hatalmas lyuk tátongott, amit csontvelőgyulladás okozott. A csont kétszeresére duzzadt, a gyulladás pedig a férfi egész életében fájdalmakkal járhatott. Egy másik társának sem volt könnyebb, neki a jobb combcsontja volt rövidebb a balnál, néhányan pedig Bang-kórban szenvedhettek: a brucellafertőzés néven ismert betegség állatról emberre terjed, leggyakrabban fertőzött állatok tejének és tejtermékeinek fogyasztásakor, ízületi és izomfájdalmakkal jár, s akár agyhártyagyulladást és neurológiai zavart is okozhat.

Néhány csont jelenleg a British Museum nagyszabású viking tárlatán látható. A leletegyüttes később Berlinbe utazik, hogy aztán 2015-ben visszatérjen állandó kiállítóhelyére, a Dorset Megyei Múzeumba.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Oroszlánrészt vállalt Mátyás királlyá választásában Szilágyi Erzsébet
• Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
• Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
• Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
• A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
• A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
• A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből