"Kőkori Atlantiszt" találtak a Balti-tenger mélyén
2014. február 24. 12:03
Egy 11 ezer éves kőkori település nyomaira bukkanhattak búvárrégészek a Balti-tenger mélyén egy Svédországhoz tartozó sziget mellett.
Korábban
A "svéd Atlantisznak" is nevezett 11 ezer éves települést a tenger nyelte el, ám története nem múlt el nyomtalanul, ugyanis svéd búvárok még január végén néhány kiváló állapotban megőrződött leletet találtak a Balti-tenger fenekén. A kőkorszaki település egyfajta szemétlerakó volt, ahol a vadászó-gyűjtögető nomád közösségek a "kiselejtezett" tárgyaikat gyűjtötték.
A helyi lapok szerint az összehasonlítás nem túlzó, hiszen könnyen lehet, hogy a település ugyanolyan gyorsan tűnt el, mint Atlantisz. Az elveszett város legendája azóta izgatja az emberek fantáziáját, hogy Platón Timaiosz és Kritiász című dialógusaiban megírta a 9000 évvel ezelőtt elpusztult sziget történetét, amely Héraklész oszlopaitól, vélhetően a Gibraltári-szorostól nyugatra feküdt. A sziget területe nagyobb volt, mint Kis-Ázsia és Líbia együttvéve: egy hatalmas királyság fejlett civilizációval és ideális politikai berendezkedéssel, amelyet Platón perzsa mintára képzelt el. Atlantisszal valószínűleg földrengések és szökőár végezhetett.
A leleteket a dél-svédországi Blekinge tartományhoz tartozó Hanö sziget mellett, 15 méter mélyen találták meg. A búvárrégészek eddig fadarabokat, kovakő eszközöket, szarvakat, köteleket, egy állatcsontból faragott szigonyt és a mára kihalt őstulok egy csontját tárták fel.
"Fát, agancsot és egyéb eszközöket, szerszámokat hajítottak ki ide" - nyilatkozta Björn Nilsson, a Södertörni Egyetem régészprofesszora, projektvezető a The Local című angol nyelvű svéd lapnak. Mint kifejtette, a leletek a mocsári üledéknek köszönhetően maradtak meg; a fekete, zselészerű gyttja a tőzeg bomlása során képződik, s olyan oxigénhiányos állapotot hoz létre, amely elősegíti a leletek konzerválódását. Nilsson és csapata tovább folytatja a feltárást, s remélik, hogy előbb-utóbb egy temetőt is találnak, így végképp megbizonyosodhatnak afelől, hogy valóban egy kőkori település maradványaira bukkantak.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap