Nemzeti emlékhely lehet az egri vár
2014. február 12. 15:14 MTI
Az egri vár nemzeti emlékhellyé történő minősítését kezdeményezi két országgyűlési képviselő, Nyitrai Zsolt és Habis László, utóbbi politikus Eger polgármestere is. A képviselők szándékukat a vár turisztikai attrakcióinak fejlesztését célzó, csaknem 1,8 milliárd forintos projekt szerdai sajtótájékoztatóján jelentették be.
Nyitrai Zsolt (Fidesz) elmondta: az erről szóló törvény módosítása már a következő Országgyűlés feladata lesz. Ismertetése szerint jelenleg tizenkét nemzeti emlékhely van az országban, köztük a budai Várnegyed, a Hősök tere vagy az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark. Ha a majdani Országgyűlés megszavazza, a jelenleg történelmi emlékhely státussal bíró egri vár lehet a tizenharmadik nemzeti emlékhely.
Habis László polgármester (Fidesz-KDNP) közölte, hogy az egri várban működik a leglátogatottabb vidéki múzeum. A most indult projekt célja ugyanakkor a látogatottság további növelése. Ennek első, várhatóan ősszel záruló ütemében egyebek mellett megújul és látogathatóvá válik az egykor Kálvária domb, azaz a jelenlegi Szép-bástya, a Törökkert, kiépül a kis Dobó tértől az északi kapuig tartó, majdnem 400 méter hosszú várfalsétány és rekonstruálják a fegyvertár épületét is. A polgármester hozzátette, hogy az Új Széchenyi Terv keretében zajló beruházás keretében mintegy tízezer négyzetméteren megújulnak a közművek is, emellett környezetrendezési munkákat is végeznek.
A várhatóan az év végére záruló második ütemben egyebek mellett az ostrom eseményeit, eszközeit, fegyvereit bemutató Titkos földalatti világ elnevezésű projektelem valósul meg. Emellett a kiállítások színvonalát emelő, a látogatók kényelmét szolgáló fejlesztéseket is végrehajtanak.
Habis László az MTI kérdésére elmondta: a város a 2014-2020 közötti uniós pénzügyi ciklusban tovább akarja folytatni a várbeli fejlesztéseket, ez Eger három legfontosabb prioritása között szerepel. Ennek egyik hangsúlyos eleme a kazamata fejlesztése, funkciójának újragondolása lesz, de az elképzelések között van a székesegyház homlokzatának részbeni helyreállítása, az egykori provizori palota rekonstrukciója és a püspöki palota eredeti funkciójához illeszkedő kiállítóhely kialakítása is.

Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


tél
Múlt-kor magazin 2022
- A szeretet mártírjai – megjelent a Múlt-kor téli száma
- Maksymilian Kolbe atya önfeláldozása
- Az embermentő Jane Haining
- Sisi unokahúgának botrányos emlékiratai
- Diego Velázquez: Krisztus Márta és Mária házában
- Karikás Mihály és a Kis Pipa
- A fordulatra képtelen fenegyerek: Grósz Károly
- A Szentföld egy magyar tiszt szemével
- Clara Schumann – A nő, akinek először sikerült
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban 20:47
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai 19:03
- Batthyány Gyula koncepciós pere 18:05
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában 16:13
- Kultúrák metszéspontjában – Spanyolország mesés mór öröksége 15:14
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya 15:04
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő 14:20
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” 13:34