Hunkori aranykincs a szántásból
2013. november 28. 18:37
Fél évszázaddal ezelőtt, 1963. őszén a hódmezővásárhelyi határ délkeleti részén, egy parasztasszony találta meg az eddig ismert legnagyobb és legjelentősebb hunkori pénzleletet, a szikáncsi aranykincset. Az aranykincset bemutató kiállítás januárban nyílik a hódmezővásárhelyi Tornyai-múzeumban - jelentette be Nagy Imre igazgató csütörtökön a helyszínen.
Korábban
A kincslelet előkerülése
A szikáncsi kincslelet előkerülése és összegyűjtése egy olyan izgalmas történet, mely mindenképpen méltó a megemlékezésre és felelevenítésre. Fél évszázaddal ezelőtt, 1963. őszén a hódmezővásárhelyi határ délkeleti részén, az egykori Gorzsai Állami Gazdaság melletti tanyavilágban lakó Józó Erzsébet parasztasszony pulykaőrzés közben, botjával a földet turkálva találta meg az eddig ismert legnagyobb és legjelentősebb hunkori pénzleletet, a szikáncsi aranykincset.
A pulykák őrzése közben figyelt fel a felszínre került fényes, kerek tárgyakra, melyekhez hasonlóakat azelőtt még nem látott, és melyek előbb egyenként, majd tucatjával kerültek elő a földből. A tárgyakat megmutatta a szomszédoknak, sőt adott is nekik mutatóba belőlük, továbbá összegyűjtött „egy befőttesüvegre valót és eltette a kamrába.” Az egyik szomszéd gyerek vitt belőlük kettőt a vásárhelyi Óra-Ékszer boltba, de az eladó elküldte, mondván: „sárgarezet nem vesznek.”
Józó Erzsébet kérésére veje, Ale Sándor október 30-án a Magyar Nemzeti Múzeumban megmutatott néhányat a tárgyak közül Huszár Lajosnak, az éremtár akkori vezetőjének, aki felismerve jelentőségüket azonnal intézkedett a továbbiakról. Másnap Korek József, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese az éremtár munkatársával, Bíróné Sey Katalinnal a helyszínre utazott. A szakembereket a környékbeliek a következőképpen irányították a helyszínre: „menjenek ahhoz a tanyához, amelyiknél a legtöbb pulyka van."

A szikáncsi éremlelet feltárása, 1963
Összegyűjtötték a szomszédoktól az elajándékozott érméket, Józó Erzsébettől a „befőttesüvegnyi aranyat”, és még az aznap esti vonattal Budapestre szállították a leleteket. Néhány nappal később Horváth Béla régészgyakornok közreműködésével fémkeresővel átkutatták a tanya környékét és további érméket találtak. A pénzeket megtaláló Józó Erzsébet akkoriban meglehetősen komoly összegnek számító jutalmat, 70 ezer forintot kapott a Művelődésügyi Minisztériumtól, melyet a Tornyai János Múzeumban vett át dr. Liptai Ervintől.
Az éremkincs
Az éremkincs tudományos feldolgozását és publikálását a megmentésében is résztvevő Bíróné Sey Katalin végezte el. Az 1439 darabból álló, darabonként 4–4,5 gramm, összesen 6446 gramm tömegű arany solidusból álló leletegyüttes zömét II. Theodosius (402–450) Konstantinápolyban kibocsátott veretei (1405 darab) jelentik. Kisebb részben előfordulnak III. Valentinianus (425–455) ravennai és római pénzei (32 darab), valamint Honorius (395–423) veretei (két darab). A legkésőbb vert érme 445-ben készült, a többség a 429–430 utáni években. A leletek döntő többsége a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárában található, két darab a megtaláló, Józó Erzsébet tulajdonába került, öt darab II. Theodosius-érme pedig a Tornyai János Múzeum gyűjteményébe.
A kiállítás helye: Tornyai János Múzeum (6800 Hódmezővásárhely, Dr. Rapcsák András út 16-18.)
Időpontja: 2014. január közepe - 2014. május közepe.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Jane Grey, aki kilenc napig volt királynő 20:27
- 10 érdekesség a pénz történetéből 19:07
- 250 ezer amerikai áldozatra számítottak a Világkereskedelmi Központ első támadói 17:05
- Botrányos pápaválasztás, melynek emlékét is igyekezett kitörölni Róma 16:39
- A kártérítés is hozzájárult a burgenlandi kérdés rendezéséhez 16:05
- Kazimierz Pułaski és a Kováts Mihály: „az amerikai lovasság atyjai” 14:20
- Mikor alakultak ki a születésnapi ünnepségek? 13:20
- Évtizedekkel hátráltatta a szabadságharc a dunai árvízvédelem ügyét 13:20