Kossuth fegyvergyárosa

A műhely

A nemzetőr hadnagyi rangú Ziegler Sándor Pesten, a Váci úton hozta létre műhelyét, amelyben 60 munkást foglalkoztatott. Magáról az üzemről ennél sokkal többet nem tudunk, de a méreteire, jelentőségére következtethetünk a szerződésben rögzített gyártási kapacitásból. Ez heti 50 darab lett volna, szemben az Állami Országos Fegyvergyár napi 500 darabjával. A feltételes mód használata annál is inkább indokolt, hiszen a hadi üzemekben a termelés meglehetősen lassan indult be és a kitűzött termelési célokat tartósan soha sem sikerült elérni.

A hadi üzemek kezdetben csak fegyverek javításával, kiigazításával foglalkoztak. A temesvári és eszéki hadi raktárakból 1848 szeptemberében 14 ezer puskacső érkezett Pest-Budára. Ezekről kezdetben azt feltételezték, hogy állapotuk alapján már csak tábori ágyak készítéséhez tudják őket felhasználni, a tüzetesebb vizsgálat azonban kiderítette, nagyrészt megfelelnek eredeti rendeltetésüknek is. Ezer darab Ziegler „pesti puskaműveshez" került, ahol a korban legkorszerűbb lőkupakos fegyverek készítéséhez használták fel őket.

A császári-királyi csapatok 1848 decemberében meginduló általános támadása miatt az országgyűlés a főváros kiürítése mellett döntött, a hadi üzemeket Nagyváradra telepítették át. A hely választása több szempontból is indokolt volt: a vár megfelelő lehetőséget biztosított az üzemek elhelyezésére, az ellenséges csapatok sem fenyegették, ugyanakkor központi fekvése miatt a magyar kézen lévő területek bármelyike könnyen elérhető volt innen.

Pest kiürítésekor Madarász László „rendőrminiszter" utasítására Ziegler Sándor is elhagyta a fővárost. Január 3-án még átadott 20 darab kész fegyvert Oroszhegyi Józsa szabadcsapat-vezérnek, majd műhelyének személyzetével együtt vonatra szállt és Szolnokra utazott. Innen Nagyváradig szekérrel mentek tovább. Január 14-én érkeztek meg, a műhelyt a Fehér ló fogadóban rendezték be.

Ziegler Sándor hamarosan már a gyár fejlesztésén gondolkodott, a gyártási kapacitást a duplájára - heti ötvenről százra - kívánta emelni. A fejlesztéshez szükséges kölcsön miatt az Országos Honvédelmi Bizottmányhoz fordult. Folyamodványában 6000 forintot kért, amelyet havonként 200 forintjával fizetett volna vissza, ezt az elkészült fegyverek árából vonták volna le.

A Honvédelmi Bizottmány az ajánlatot elfogadhatónak találva Lahner György tábornokot, a Hadügyminisztérium Felfegyverzési osztályának vezetőjét, gyakorlatilag a magyar hadiipar fejét bízta meg azzal, vizsgálja meg egy ilyen szerződés lehetőségét. Lahnernek előírta azt is, hogy határozza meg, mikortól lesz képes a műhely a heti 100 fegyver beszolgáltatására, sőt a fegyverek árának meghatározását is feladatául adta.

Németh György teljes írása a Magyar Nemzeti Levéltár oldalán található

1. Magyar katonának magyar fegyvert
2. A műhely

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

kommunizmus

• Ma van a kommunizmus áldozatainak emléknapja
• A kulákság megpróbáltatásai: Kollektivizálás és „agrárreformok” 1953 után
• A XX. kongresszuson mutatott rendkívüli bátorságának köszönhetően írta be nevét a világtörténelembe Hruscsov
• Megrengette Kárpátalját Balla László „szovjet magyar” identitásról szóló cikksorozata 
• Sztálin legjobb tanítványának nevezte magát Rákosi Mátyás 
• Magyar propagandisták Bolíviában
• Német segítséggel jutott hatalomra Vlagyimir Iljics Lenin
• A mesterlövész vetett véget a túszejtésnek
• Nem volt problémamentes a Dorogi hanglemezgyár működése