Ismeretlen várost találtak a bibliai kori romok alatt
2013. november 19. 13:29
A régészek egy eddig ismeretlen, i. e. 14. századi kánaáni város nyomait tárták fel egy másik település romjai alá temetve Izraelben. A szakértők a leletek között egy III. Amenhotep-kori medált és néhány késő bronzkori cserépdarabkát is találtak azon a helyszínen, ahol egykoron a Gezer nevű város feküdt.
Korábban
„Gezer egykoron tekintélyes központ volt, amely az ázsiai és afrikai kereskedelmi útvonalak mentén feküdt” – mondta Steven Ortiz, az ásatásokat vezető texasi régész. Az ősi város maradványainak megtalálása alapján a kutatók úgy vélik, a települést jóval huzamosabb ideig használhatták, mint azt korábban gondolták.
Az ősi város a bronzkor óta megkülönböztetett figyelmet kapott a kereskedőktől, ugyanis a Via Maris nevű ősi kereskedelmi útvonal mentén feküdt, amely Egyiptomot, Szíriát, Anatóliát és Mezopotámiát kötötte össze. A település sok évszázadon át kánaáni, egyiptomi és asszír irányítás alatt állt, majd az i. e. 10. században egy felirat szerint az egyiptomi fáraó nászajándékként Salamon királynak ajándékozta, miután az izraeli uralkodó feleségül vette a leányát. „Folyamatosan változtak a gazdái a történelem során” – mondta Ortiz a LiveSciencenek.
A szkarabeuszt ábrázoló amulett
A régészeti helyszínen már egy évszázada folynak az ásatások, ám a kutatások eddig csupán az i. e. 10-8. századig nyúltak vissza. Mostanra kiderült, hogy Gezernek több ókori alagútja is volt, amit azért építettek, hogy az éltető vizet be tudják hozni a városba egy esetleges ostrom idején. Azonban idén nyáron Ortiz és kollégája, Samuel Wolff, az Izraeli Régészeti Hatóság munkatársa Gezer romjai alatt egy Salamon király koránál évszázadokkal régebbi település nyomaira akadt. A régészeti rétegben talált nyomok, például a Tutanhamon nagyapja, III. Amenhotep idejéből származó medál vagy a filiszteus kerámia egyik darabja az i. e. 14. századra utalnak.
Ebben az időszakban valószínűleg egy régebbi kánaáni város feküdhetett Gezer helyén, amely egyiptomi függés alatt állt. „Az események összhangban vannak azzal, amit a kutatók eddig is sejtettek a helyszínnel kapcsolatban” – mondta Andrew Vaughn amerikai Biblia-kutató, aki nem vett részt a kutatásban. Hozzátette: „abban a korban, ha nem valaki nem uralta Gezert, akkor a kelet-nyugati kereskedelmi útvonalat sem tudta ellenőrizni.” A római korban azonban a fő kereskedelmi útvonal helyzete megváltozott, s a város vesztett jelentőségéből. Később elfoglalták, majd elpusztították a települést, amely sohasem épült újjá.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Ókor
- Szökött rabszolgáknak és bűnözőknek is menedéket nyújtottak a római katakombák
- Megvakult egyik szemére a Róma előtt megtorpanó Hannibál
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt
- Alig volt olyan időszak az Akropolisz történetében, amikor nem fenyegette pusztulás
- A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Alkoholmérgezés, trágya és akit a nők szó szerint széttéptek: letaglózó halálesetek az ókorból
- Nagy Sándor hadjárata nyitotta meg az utat a hellenizmusnak Indiában
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő 11:20
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit 09:35
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt 09:05
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről tegnap