Öt kegyetlen kivégzés
2013. október 10. 15:58
Korábban
Karóbahúzás
A karóbahúzás mint büntetési forma már Hammurapi babiloni király törvényoszlopán is megjelent. A karóba húzott ember akár nyolc napig is szenvedhetett, mielőtt kiszáradás, vérveszteség vagy vérmérgezés következtében elhalálozott. A legszívesebben III. Vlad havasalföldi uralkodó alkalmazta ezt a módszert, és a források szerint gyakran étkezett karóba húzott, esetleg felnégyelt emberek társaságában. A Dózsa-féle parasztfelkelés alkalmával a zendülő jobbágyok több nagyurat is ily módon végeztek ki, többek között Csáky Miklós csanádi püspököt.
A kivégzés során egy 2-3 méter hosszúságú nyársat toltak keresztül a szerencsétlen ember gerincoszlopa mentén. Az eljárás lényege az volt, hogy a létfontosságú szervek sérülése nélkül juttassák át – néhol állati erővel – a faoszlopot a kivégzendő alfelétől a szájáig, bár gyakran a nyaki tájékon vagy a lapockáknál bukkant elő a kihegyezett nyárs. Szerte Európában törvény tiltotta, hogy a karóba húzott embernek vizet adjanak.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Egy lesújtó kritika nyomán nevezte el művészeti irányzatát Renoir tegnap
- Repülőgépekkel is kerestették a rejtélyes módon eltűnt Agatha Christie-t tegnap
- A szerény magyar hajóorvos, aki a Titanic túlélőit mentette tegnap
- A király sem tudta megfékezni a leprások elleni pogromokat Franciaországban tegnap
- Krisztus születésére és második eljövetelére is várakozik a kereszténység az adventtel tegnap
- Szörényi Éva szabadságharcai tegnap
- Az egyik legjelentősebb jezsuita misszionárius volt Xavéri Szent Ferenc tegnap
- Amerikai tervek szerint épült meg az egész országot rádióadással lefedő lakihegyi torony 2023.12.02.
