Öt kegyetlen kivégzés

Karóbahúzás

A karóbahúzás mint büntetési forma már Hammurapi babiloni király törvényoszlopán is megjelent. A karóba húzott ember akár nyolc napig is szenvedhetett, mielőtt kiszáradás, vérveszteség vagy vérmérgezés következtében elhalálozott. A legszívesebben III. Vlad havasalföldi uralkodó alkalmazta ezt a módszert, és a források szerint gyakran étkezett karóba húzott, esetleg felnégyelt emberek társaságában. A Dózsa-féle parasztfelkelés alkalmával a zendülő jobbágyok több nagyurat is ily módon végeztek ki, többek között Csáky Miklós csanádi püspököt.

A kivégzés során egy 2-3 méter hosszúságú nyársat toltak keresztül a szerencsétlen ember gerincoszlopa mentén. Az eljárás lényege az volt, hogy a létfontosságú szervek sérülése nélkül juttassák át – néhol állati erővel – a faoszlopot a kivégzendő alfelétől a szájáig, bár gyakran a nyaki tájékon vagy a lapockáknál bukkant elő a kihegyezett nyárs. Szerte Európában törvény tiltotta, hogy a karóba húzott embernek vizet adjanak.

1. Megsütni egy bronz bikában
2. Karóbahúzás
3. Tüzes trónon ülve
4. Máglyán elégetés
5. Keresztrefeszítés

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Múlt-kor magazin 2018. különszám

• Hitler és a nők 
• Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
• Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
• Petőfi halála és a túlélés költői
• Kádár János és az ő Piroskája
• A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
• Vágy és vezeklés
• Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”
• Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"