Őrült uralkodók

A Nobel-díj sötét oldala

2013. október 8. 14:12

A Nobel-díjat már több mint száz éve a legfigyelemreméltóbb emberi eredmények jutalmaként tartjuk számon, azt azonban eddig kevesen boncolgatták, vajon miért is jött létre. Legrövidebben így lehetne megfogalmazni: a svéd kémikus lelkiismerete és nevének tisztára mosása végett.


Orosz földön

Az 1833-ban Stockholmban született Alfred Bernhard Nobel mérnök-feltaláló édesapja egész életében anyagi gondoktól szenvedett. Miután 1838-ban csődöt kellett jelentenie, Immanuel Nobel úgy döntött, Oroszországban próbál szerencsét. Szentpétervárott telepedett le és kezdett dolgozni, amikor I. Miklós cár felfigyelt a robbanóanyagok felé forduló feltaláló egyik találmányára, a tenger fenekére süllyesztett aknára, amelynek tömeges használata megóvhatná az országot egy esetleges tengeri inváziótól.

A sikeressé váló családfő úgy döntött, feleségét és nyolc gyermekét is az orosz fővárosba költözteti. Fiai már az új országban tanultak; közülük kitűnt Alfred, aki több nyelvet is elsajátított, s a kémiában, fizikában, természettudományok területén, de még a költészetben is otthonosan mozgott - idézte fel a történetet a LiveScience a Nobel-díjak kiosztásának alkalmával.

Mivel az apa nem nézte jó szemmel fia irodalom iránti szenvedélyét, külföldre küldte tanulni, s meghagyta, hogy csupán a kémiával és a mérnöki tanulmányokkal foglalkozzék. Nobel Párizsban találkozott Ascanio Sobrero itáliai kémikussal, aki 1847-ben feltalálta a nitroglicerint (glicerin-trinitrát), egy olajos, folyékony halmazállapotú oldatot, amely glicerinből, salétromsavból és kénsavból állt.

Bár a vegyületet enyhén szólva sem tartották túl biztonságosnak, hogy bármilyen gyakorlati hasznot is húzhassanak belőle, ennek ellenére a Nobel család, amelynek orosz és svéd földön is több nyereséges vállalata volt, tovább folytatta a robbanóolaj kereskedelmi és ipari felhasználása lehetőségének kutatását.

A vizsgálatoknak azonban tragikus eredményei lettek: 1864-ben Alfred öccse, Emil és több munkatársuk életét vesztette egy robbanás következtében az egyik svédországi üzemükben. A katasztrófa végül tovább ösztönözte Nobelt, hogy megtalálja a halálos vegyszer felhasználásának biztonságos módját. A siker nem jött könnyedén: egy másik alkalommal puskaporral próbálkoztak a család San Franciscó-i gyárában, ami végül szintén gyászos következményekkel járt: 15 embert ölt meg a robbanás.

A megoldásra Nobel végül 1867-ben jött rá, amikor kovafölddel keverte össze a folyadékot. Egy stabil és könnyen alakítható masszát kapott, amelyet főként bányászati vállalatok használtak kőzetek kirobbantásához. A kémikus pokoli találmányát dinamit néven szabadalmaztatta, amely a „dunamis” (hatalom) görög szóból származott.

2019. nyár: Őrült uralkodók
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!