Szíria: civilizációk bölcsője, civilizációk koporsója?
2013. szeptember 16. 08:40
Szemtanúja volt az ember letelepedésének, a földművelés kialakulásának, a perzsák, az akkádok, az asszírok, a rómaiak, az arabok és az oszmánok felemelkedésének, majd bukásának. A Magyarországnál csaknem kétszer nagyobb területű közel-keleti országot a humanitárius katasztrófa mellett gazdag történelme elvesztésének veszélye fenyegeti: a két és fél éve tomboló, több mint százezer emberéletet követelő súlyos harcokban az UNESCO világörökségi listáján szereplő hat helyszín közül csak egynek sikerült átvészelnie a polgárháború viharait. Szíria megállíthatatlanul közeledik a széthullás felé. Íme a legveszélyeztetettebb helyszínek.
Korábban
Palmüra
Miről nevezetes? A római kori Palmüra (ma Tudmur) Damaszkusztól 240 kilométerre északkeletre és az Eufrátesztől 200 kilométerre nyugatra található. A Mediterráneum és az ókori Kelet közötti kereskedelem fontos központjaként szolgált, a karavánok számára hosszú évszázadokon „a sivatag mátkája” volt.
A Római és a Pártus Birodalom határán levő város nagyfokú autonómiát élvezett. Marcus Antonius i.e. 41-ben foglalta el, majd Róma adófizetőjévé tette a 212-től római coloniaként igazgatott, virágzó települést. A perzsa Szászánidák felett győzedelmeskedő Septimius Odaenathus i.sz. 251-252 táján Palmüra fejedelme és Róma keleti hadseregének főparancsnoka lett, 267-ben bekövetkezett halála után öt éven át özvegye és fia uralkodott a városban, amelyet Aurelianus császár hódított meg és rombolt le 272-ben. A római kori romváros 2011-ig népszerű turistalátványosságnak számított.
Mi történt vele? Sajtóhírek szerint a Palmürában található iszlám kori fellegvárat a harcokban előbb bombatalálat érte, majd tankok foglalták el a romvárost, megrongálva több antik szobrot és domborművet.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2022
- Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
- A mozsgói Biedermann-kastély
- Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
- A rivaldafényt kerülő Apró Antal
- A holokauszt soproni mártírjai
- Hét híres királygyilkosság
- Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
- A Duna egykori halcsodái
- Szomorú szerelem a szabadságharc idején
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
