10 tény a gyógyító királyokról
2013. szeptember 9. 17:04
Korábban
1. A kora középkori Európában elterjedt a királyok felkenésének gyakorlata, amelynek köszönhetően az uralkodók Istentől eredeztették hatalmukat. Személyüket szentnek kijáró tisztelet övezte, és természetfeletti erőt tulajdonítottak nekik.
2. A középkori Angliában és Franciaországban úgy tartották, hogy a királyok érintésükkel képesek meggyógyítani a görvélykóros, azaz a nyaki nyirokcsomók gyulladásától szenvedő betegeket.
3. Mivel a görvélykór gyorsan gyógyuló betegségnek számított, az uralkodók rájöttek, célszerű erre a betegségre „szakosodni”. I. Fülöp (1060-1108) volt az első francia király, aki már csak görvélykórosokat gyógyított.
4. Az egymással évszázadokon át vetélkedő, feszült viszonyban lévő Anglia és Franciaország királyai elismerték egymás gyógyító képességét.

5. Franciaországban Szent Lajos (1226-1270) még minden nap fogadta a hozzá forduló betegeket, XI. Lajos (1461-1483) már csak hetente egyszer, VIII. Károly (1483-1498) idejében pedig még ritkábbak lettek a szertartások.
6. Angliában a király a betegnek egy – a szertartás során felhasznált – arany érmét is adományozott, amelyre a 16. századtól már nem alamizsnaként, hanem gyógyító talizmánként tekintettek.
7. A francia királyok olykor az ország határain túl is gyógyítottak. VIII. Károly és XII. Lajos több itáliai városban, I. Ferenc pedig még spanyol fogsága alatt is gyakorolta "mesterségét".
8. II. Károly angol király (1660-1685) zsebkendőjének, amelybe száműzetése alatt vérző orrát törölte, szintén görvélykórt gyógyító erőt tulajdonítottak.
9. A francia forradalom alatt kivégzett XVI. Lajos elé felszentelése másnapján, egyetlen nap alatt 2400 görvélykóros járult.
10. Angliában I. Anna királynő 1714. április 27-én, Franciaországban X. Károly 1825. május 31-én végezte el utolsóként a gyógyító rituálét.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Milánóban képezte magát és Korfun is énekelt Hollósy Kornélia, a „nemzet csalogánya” 14:20
- 10 érdekesség Budapest ostromáról 09:56
- Birodalom-szerte egyedi építészeti megoldás volt a Váralagút elkészítése 08:20
- Kétszer lőtték le egy nap alatt a Luftwaffe ászpilótáját, Adolf Gallandot tegnap
- Veretlenül vonult vissza a magyar atlétika első női olimpiai bajnoka Csák Ibolya tegnap
- „…nehezebb teher, mint amilyet képes elviselni!” – Így küzdöttek meg a gyásszal a koraújkori szülők tegnap
- „Rólunk, de nélkülünk” - Két évszázad háborúskodását zárta le a karlócai béke tegnap
- Mozart utolsó útja tegnap