Érintetlen szarmata sírt találtak Oroszországban

A szarmata a szkítákkal közeli rokonságban álló ókori nomád törzs volt: hasonló nyelvet beszélt, bár kultúrája nem mindenben egyezett meg a szkítákéval. Életükről egyebek között Hérodotosz is írt. A szarmaták kb. i. e. 250-ig a mai Don folyó mellett éltek, de a következő 300 évben lassan nyugat felé húzódtak, kiszorítva helyükről a szkítákat.

Két fő ágra szakadtak: a roxolánok a Duna torkolatáig nyomultak előre, a jazigok az 1. század első felében elfoglalták a Duna középső folyása és a Tisza közti térséget. Később mindkét ág római uralom alá került. A 2-3. században a szarmaták a ismét mozgásba lendültek, majd a Római Birodalom sokat közülük római területre telepített, a maradék beolvadt a környező germán törzsekbe, illetve visszavonult a Kaukázusba.

A szarmaták temetkezési helyei a sírrablók kedvelt célpontjai, az orenburgi Filippovkában talált sírt azonban az archeológusok legnagyobb meglepetésére nem fosztották ki. A sírmellékletben egy hatalmas, bronzból készült üst, ékszerek, egy ezüsttükör és egy kozmetikumok tárolására szolgáló edény került elő – tájékoztatott Gulnara Obidennova orosz régész.

A gödörsírra négy méter mélyen bukktantak, azon a területen, ahol a nyolcvanas évek óta kéttucatnyi halomsírt találtak; az arany- és ­ezüsttárgyakban bővelkedő mellékletből különösen figyelemre méltóak a páratlan szarvasszobrok, amelyekből 26 darabot találtak. A most felfedezett sírban egy előkelő asszony aludta örök almát, bal kezében ezüsttükröt szorongatott, amelynek nyele aranyozott volt – magyarázta Obidennova.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
• Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét