Ősi halálcsarnokot találtak Angliában

„Úgy néz ki, az épületeket szándékosan gyújtották fel” – mondta Julian Thomas ásatásvezető, a Manchesteri Egyetem professzora. A kutatók szerint az élet terméből a halál csarnokává alakulhatott át az épület, miután egy vezető vagy a közösség egyik fontos tagja elhunyt. A maradványok egy, az angliai Dorstone Hill közelében lévő Herefordshire melletti nyílt területen találhatók. Évtizedekkel ezelőtt amatőr régészek kovakőből készült darabkákat találtak a mezőn, ami már akkor elgondolkodtatta a szakmát, hogy vajon a föld nem rejthet-e még ennél is jelentősebb tárgyakat.

Nemrégiben a régészcsapat két temetkezési halmot fedezett fel, amelyek akár 30 ember örök nyughelyéül is szolgálhattak. A kisebbik sírhely egy hét méter hosszúságú halotti kamrát tartalmazott, amelynek alján két hatalmas lyuk tátongott, a szakértők szerint ezek széles fatörzsek helyei lehettek. Mélyebbre ásva meg is találták a cölöpök maradványait, mellettük pedig égetett agyagra leltek, ami egy egykori házszerkezetet sejtetett.

A leletekből arra következtettek a kutatók, hogy két hosszúkás épület állhatott a mezőn az újkőkor idején. A nagyobbik hetven méteres lehetett, amelynek belsejében faoszlopokkal elválasztott óriási terek kaptak helyet. Habár még tisztázatlan, kinek a nevéhez fűződött a csarnok és a temetkezési halom, az építészeti stílus hasonló ahhoz, amely i. e. 4000 és i. e. 3600 között, tehát jóval a Stonehenge felhúzása előtt jellemezte a Brit-szigetet.

Ez az időszak egyébként a szigeten a társadalmi átrendeződés kora volt, ugyanis a hagyományos vadászó-gyűjtögető kultúrákat ekkor váltották fel a földművelő, sokkal merevebb hierarchiájú társadalmak. „Ezek voltak azok a közösségek, amelyeknek az örökség és a jólét fenntartása fontossá vált” – magyarázta Thomas.

A korábbi és a jelenlegi bizonyítékok alapján arra lehet következtetni, hogy a közösség tagjai szándékosan égették le épületeiket. „Habár a tető és a vesszőből font ajtók hamar szénné égtek, a masszívabb főgerendáknak mindez tovább tartott, így az akkori szokás 'előírta', hogy még több napon keresztül táplálni kellett a tüzet” – mondta a kutató a LiveSciencenek.

A neolitikumban gyakorta építettek ilyen hatalmas, a közösség egybegyűjtésére alkalmas tereket, azonban mikor egy fontos társadalmi vezető elhunyt, a tiszteletére porig égették a csarnokokat. Ez a felfedezés megerősíti azt az elméletet, hogy az újkőkorban szoros kapcsolatban állt az ún. élet és a halál háza avagy csarnoka. Azonban az élet nem halt ki a felperzselt ház környékén, hiszen a közösség tagjai még generációkon át visszalátogattak a helyszínre. A területen ugyanis a kutatók megtaláltak egy kovakőből készült baltát és kést is, amelyek a csarnok építése után több mint ezer évvel később kerülhettek oda.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Közel-Kelet

• Ma is szolgál megoldatlan rejtélyekkel Petra, a nabateusok titokzatos városa
• Hónapokon át terjengett a hullaszag Jeruzsálemben a keresztesek diadala után
• Levante mai lakóinak DNS-e nagyrészt egyezik az ókori kánaánitákéval
• Aranypénzt tartalmazó középkori „malacperselyt” találtak Izraelben
• El Báb – A Kapu: Egy ezredéves várakozás beteljesedése
• A mekkai zarándoklatot is teljesítette a legendás orientalista Germanus Gyula
• Nagyfokú ellenállásba ütközött mindkét oldalon Egyiptom és Izrael történelmi békekötése
• Háromszor is figyelmeztették a készülő merényletre a jeruzsálemi brit főhadiszállást, mindhiába
• Valóban egy magányos merénylő végzett Robert Kennedyvel?