A maffia is kellett a szicíliai partraszállás sikeréhez

A szicíliai partraszállásról 1943 januárjában, a casablancai konferencián döntött Franklin D. Roosevelt amerikai elnök és Winston Churchill brit miniszterelnök. A szovjet vezető, Sztálin a tanácskozáson az éppen ekkor zajló sztálingrádi csata miatt nem vett részt, de üzeneteiben sürgette angolszász szövetségeseit az általuk 1943 tavaszára ígért második front megnyitására. A találkozón Churchill és Roosevelt végül úgy döntött, hogy a front megnyitását továbbra is halasztják, a brit-amerikai erőket pedig a mediterrán hadszíntéren összpontosítják.

Az észak-afrikai német expedíciós erő, a Rommel vezette Afrika Korps felmorzsolása után Szicília lett a szövetségesek következő célpontja. A stratégiai jelentőségű sziget elfoglalásától azt remélték, hogy ráveszi Olaszországot a háborúból való kilépésre, a németek számára állandó fenyegetést jelent majd a szövetséges partraszállás "Európa lágy altestében", Franciaországban, Olaszországban vagy Görögországban, emellett lehetővé válik a szövetséges hajók számára a Földközi-tenger medencéjének szabad használata.

Az előkészületek során nemcsak csapatösszevonásokra, hanem elterelő hadműveletekre is sor került. Egy brit tiszti egyenruhába öltöztetett, hamis iratokkal "ellátott" holttestet dobtak a tengerbe a spanyol partok közelében, a dokumentumok azt sugallták, hogy az invázióra Szardínián és Görögországban kerül sor. A hulla aktatáskáját a spanyol hatóságok eljuttatták Berlinbe, ahol hitelesnek minősítették az iratokat, így Hitler páncélos egységeket csoportosított át Szicíliáról Görögországba, ami az olasz sziget védelmének meggyengülésével járt. A hadművelet főparancsnoka az amerikai Dwight D. Eisenhower, első helyettese a brit Sir Harold Alexander lett, az amerikai 7. hadsereget George S. Patton, a brit 8. hadsereget Sir Bernard Montgomery vezényelte.

A szövetséges konvojokat, a hajókon 160 ezer emberrel és 600 tankkal Málta szigete körül összpontosították, majd a július 9-ről 10-re virradó éjszaka elindultak Szicília felé. A Husky hadművelet egy nagy vihar miatt nem óramű pontossággal zajlott, de így is felkészületlenül érte a védőket, akik úgy gondolták, ilyen időjárási viszonyok között nem kell támadásra számítaniuk. Az első, Siracusa közelében kijelölt hídfőt ejtőernyősöknek kellett volna elfoglalniuk, de az akció zűrzavarba fulladt, a ledobott csapatok nagy területen szóródtak szét, sok gép még a célig sem ért el.

A tengerről történő partraszállás viszont teljes sikerrel járt: a brit egységek a terv szerint tudták kirakni a tankokat és a tüzérséget, az amerikaiak Tigris páncélosokkal kerültek szembe, de a hajók ágyúinak tüze meghátrálásra késztette a német tankokat. A nap végére a szövetségesek elfoglalták Siracusa városát, és a következő napon megkezdődtek a szárazföldi harcok.

A brit és az amerikai csapatok csak helyenként ütköztek komoly ellenállásba, mert az inváziót megelőző hetek sorozatos bombázásai meggyengítették a tengelyhatalmak védvonalait. Szicília szigete alig 38 nap alatt teljesen a szövetségesek kezére került, utoljára, augusztus 17-én az olasz szárazfölddel szemben fekvő, stratégiai jelentőségű Messina kikötője esett el, a városba ötven perc különbséggel vonultak be a két irányból érkező angol és amerikai csapatok. A teljes sikerrel zárult hadjárat során a szövetségesek 25 ezer embert vesztettek, ebből mintegy ötezer volt a halott. Német és olasz részről 164 ezer volt az elesettek és a hadifoglyok száma.

A Husky volt a háború addigi legnagyobb kombinált, vízi, légi és szárazföldi erők koordinációját igénylő hadművelete, amelynek során a szövetségesek először foglaltak el területet egy tengelyhatalomtól. Szicília meghódítása lehetőséget teremtett az olaszországi hadjárathoz és az olasz diktátor, Benito Mussolini hatalmának megdöntéséhez. Az akció egyben az arányaiban jóval nagyobb, 1944. júniusi normandiai partraszállás főpróbája lett.

A Husky hadművelet a keleti frontra is döntő hatást gyakorolt: a partraszállás hírére rendelte el Hitler az itteni utolsó nagy német támadás, a Kurszk közelében zajló Citadella hadművelet leállítását és komoly páncélos erők Olaszországba történő átdobását. Érdekesség, hogy a partraszállás előkészítésébe az amerikaiak az ottani maffiát is bevonták (persze nem hivatalosan), és a hadművelet közepette is igénybe vették a helyi viszonyokat tökéletesen ismerő szicíliai maffia segítségét.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2010

• Az aradi vértanúk özvegyei
• Jan van Eyck és a Rózsa-regény
• A végzetes vonzerejű asszony
• Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
• Hová lettek a bűnösök?
• Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
• A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
• Az eredeti Széchenyi az igazi
• Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig