A vörösterror 133 napja

Titkos katonai küldetése lehetett Wallenbergnek

2013. június 24. 11:57 MTI

Raoul Wallenberg a nem kommunista (polgári) fegyveres ellenállást is segítette a II. világháború alatt Kovács Gellért svéd-magyar író szerint, aki a stockholmi külügyminisztérium támogatásával 2009 és 2012 között dolgozott a több ezer zsidó életét megmentő svéd diplomata tevékenységének és sorsának felderítésén.


Kovács Gellért kutatásainak eredményéről jelentést írt a svéd külügyminisztérium egyik bizottságának. Az AP hírügynökségnek nyilatkozott abból az alkalomból, hogy megjelent a jelentésen alapuló könyve, amelynek címe: Sötét felhők Budapest felett. Wallenbergnek lehetett egy titkos katonai küldetése is, és szorosabb volt a kapcsolata a magyarországi nem kommunista ellenállással, mint azt korábban gondolták tevékenységének kutatói - hangsúlyozta az író, aki szerint ez magyarázatot adhat arra, hogy a szovjetek Budapesten miért tartóztatták le a diplomatát, és hogy a háborúban deklaráltan semleges Svédország miért maradt tétlen az ő eltűnése után.

"Számomra egyértelmű, Wallenbergnek az is a feladata volt, hogy afféle koordinátor legyen az ellenállók és a szövetségesek között" - mondta. A néhai diplomata sorsát kutatók jelentősnek mondták Kovács Gellért információit, de hozzátették: még nem lehet arra következtetni, hogy Wallenberg támogatást nyújtott magyar fegyveres ellenállóknak. Jól ismert tény, hogy Wallenberg diplomáciai státusa álcázása volt annak, hogy az amerikai Háborús Menekültügyi Bizottság megbízásából titkos humanitárius tevékenységet, az európai zsidók mentését végezte.

Kovács Gellért a magyar katonai levéltárakban talált utalást arra, hogy az ellenállás egyik tagja a svéd nagykövetségről rádión tájékoztatta a szövetségeset arról, hogy a Dunán hol vannak német hajók, amelyeket azután Máltán állomásozó brit gépek bombáztak. Noha nincs olyan ismert dokumentum, amely ezt a tevékenységet közvetlen kapcsolatba hozza Wallenberggel, Kovács Gellért azt állítja, hogy a diplomata rendszeres kapcsolatot tartott fenn az ellenállási mozgalom bizonyos vezetőivel, köztük Zsabka Kálmánnal és Mikó Zoltánnal. Ha Wallenberg a szövetségesek támogatásával valóban segítette a magyar ellenállás katonai műveleteit is, akkor azt ellentétesen tette a svéd semleges státussal.

Kovács Gellért munkájának egy része Gazsi József magyar történésznek a hidegháború idején történt kutatásain alapszik. Gazsi beszélt az egykori ellenállás több tagjával, és ők azt állították, hogy találkoztak Wallenberggel. Egyikük, Kálmánffy Ferenc azt is állította, hogy a diplomata adott nekik kézigránátokat, pisztolyokat és néhány géppisztolyt is. Susanne Berger Wallenberg-kutató szerint ha igazak a Kovács által leírtak, akkor a néhai diplomata egyértelműen katonapolitikai tevékenységet folytatott, és ezzel az író darázsfészekbe nyúlt. "Gellért forrásait és az általa leírtakat természetesen kritikával kell fogadni, de semmi olyat nem látok ebben a munkában, amely miatt kétségbe kellene vonni (Wallenberg) állítólagos tetteit" - mondta.

Ingrid Carlberg svéd író pedig, aki tavaly biográfiát jelentetett meg Wallenbergről, így fogalmazott: Kovács Gellért könyvében "egy teljesen új és nagyon érdekes leírást ad" az ellenállási mozgalomnak a svéd nagykövetségről történő rádió-hírforgalmazásáról. De - tette hozzá - ezt a tevékenységet valószínűleg a külképviselet első titkára, Per Anger indította be, aki - Carlberg szerint - szorosan együttműködött a rádió adó-vevő berendezést működtető ellenállási csoport vezetőjével.

Kovács Gellért úgy véli, ha Wallenberg nem csak humanitárius tevékenységet végzett Magyarországon, akkor a szovjetek szempontjából teljesen racionális lépés volt őt letartóztatni. "Valószínűleg azt gondolták, hogy fontos információ van a birtokában, és emiatt veszélyesnek tartották" - mondta. Svédországot sok bírálat érte amiatt, hogy fontosabbnak tartotta a Szovjetunióval való kapcsolatokat Wallenberg sorsának kiderítésénél.

"(Wallenberg) megsértett minden létező diplomáciai szabályt. Szerintem ha sikerült volna hazajutnia Svédországba, akkor a külügyminisztérium megrótta volna, és soha többet nem adott volna neki feladatot. Ez a legfőbb oka annak, hogy a külügyminisztérium miért volt olyan erélytelen az első években. Úgy gondolták, Wallenberg veszélynek tette ki a nagykövetséget" - mondta Kovács Gellért.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!