Megelőzték Cook kapitányt?
2013. július 1. 18:07
Egy 1600-as évekből származó, rejtélyes eredetű koponyára bukkantak Kelet-Ausztráliában; a lelet valószínűleg magángyűjtemény részeként kerülhetett a déli kontinensre, de nem kizárt, hogy egy olyan férfié volt, aki a keleti partvidéket feltérképező James Cook előtt járt a területen.
Korábban
Szénizotópos vizsgálatok szerint a koponya egy europid férfié, s „80 százalék az esélye”, hogy az 1600-as évekből származik, tehát jóval korábbról, minthogy James Cook (1728-1779) elérte a déli kontinens keleti partjait. A vizsgálatokat a helyi rendőrkapitányság rendelte el, miután 2011-ben koponyát találtak Taree városában, Sydneytől 350 kilométerre, a Manning folyó közelében. Érdekes módon azonban egyéb csontmaradvány nem került elő.
Stewart Fallon, az Ausztrál Nemzeti Egyetem radiokarbonos vizsgálatokra specializálódott szakértője „lenyűgözőnek” nevezte a felfedezést, a vizsgálatok ugyanis azt mutatják, hogy a férfi a 17. század közepén, vagy az 1700-as évek végén élt, de inkább az előbbi valószínű.
A szakértők szerint a vizsgálat eredménye nem feltétlenül jelenti azt, hogy valaki megelőzte volna Cook kapitányt. Adam Ford régész szerint a koponya egy magángyűjtemény darabjaként került Ausztrália keleti felébe; úgy vélekedett, hogy mielőtt átírnánk Ausztrália történelmét, érdemes alaposan szemügyre venni a koponya megtalálásának körülményeit, tudva például azt, hogy a 19. században nagy népszerűségnek örvendtek az ilyen leletek a gyűjtők körében.
A holland felfedezők a 17. század elején érték el Ausztrália nyugati és északi felét, de az angol Cook volt az első fehér, aki először felfedezte a kontinens keleti részét. Cook felderítette és meglepően pontosan feltérképezte Új-Zéland kettős szigetét, majd Ausztrália közel 2000 kilométeres keleti partvonalát, beleértve az általa elnevezett York-fokot is, majd a Torres-szoroson kijutott a nyílt Arafura-tengerre.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Nem volt esélye, hogy bármire is vigye, végül kétszer lett az USA elnöke 16:10
- Koholt vádak alapján hurcoltak kényszermunkára több százezer embert 14:20
- Művészfeleségek munkáiból készít kiállítássorozatot a szentendrei Ferenczy Múzeum 12:20
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
