Melegként a vietnami háborúban

Küzdelem a hadsereggel és a gyilkos kórral

Leonard P. Matlovich nem sokat gondolkodott, mielőtt úgy döntött, hogy felfedi homoszexualitását és felvállalja a lehetetlennek tűnő harcot a melegek jogaiért. A családi örökség egyértelműen arra predesztinálta a savannai (Georgia) születésű férfit, hogy kiálljon a katonák jogaiért, hiszen édesapja szintén a légierőben szolgált. A kis Leonard egész gyermekkorát katonai bázisokon töltötte, így nem volt kérdéses, mihez kezd az életével. 19 éves korában sorozták be, s hamarosan Vietnamba került, ahol három küldetésben vett részt. Đà Nẵngnál komoly sérülést szenvedett, mikor aknára lépett.

Matlovich csak 30 éves korában döbbent rá másságára, s ekkor úgy döntött, hogy egész életét a melegek jogai kiterjesztésének szenteli (a férfi a homoszexuálisokat ért atrocitásokat a színesbőrűek elleni támadásokhoz hasonlította). A fordulópontot egy az Air Force Time-ban olvasott interjú jelentette: ebben Frank Kameny ismert meleg jogi aktivista szólalt meg, akivel Matlovich hamarosan kapcsolatba lépett; Kameny-nek kapóra jött a váratlan megkeresés, hiszen éppen olyan meleg katonát keresett, akivel tesztelni lehet a hadsereg homoszexuálisokat érintő diszkriminatív irányelvének gyakorlatát.

A tiszthelyettes levélben vallott szexuális irányultságáról, amit felettesével, a Langley Field-i katonai bázis parancsnokával közölt. A „coming out” legnehezebb része azonban az volt, amikor a saját neme iránti vonzalmát szülei előtt kellett felfednie. Édesanyjával telefonon közölte a hírt, aki nem merte elmondani férjének; anyja később bevallotta, régóta élt a gyanúperrel, hogy fia meleg. Apja csak az újságból értesült fiuk „kitárulkozásáról”, miután már egész Amerika Matlovich homoszexualitásával foglalkozott.

Matlovich – kihasználva a légierőre vonatkozó szabályokat – tovább szolgálhatott volna a hadseregben, de mivel nem volt hajlandó „felhagyni homoszexuális tevékenységével”, alkalmatlannak nyilvánították a szolgálatra. Fellebbezését követően hosszú jogi procedúra vette kezdetét, ügye bíróságról bíróságra vándorolt. Az alapos indoklás hiányában parancsnokká léptették elő, az Air Force pedig pénzbeli kártérítést ítélt meg a javára, azonban a légierőnél meg voltak győződve róla, hogy ha Matlovich újra belép a seregbe, találnak egy másik indokot az elbocsátásra, vagy a kérdésben szigorúan konzervatív álláspontot képviselő Legfelső Bíróság dönt a javukra.

A római katolikus Matlovich mormonná keresztelkedett, az egyház azonban hamarosan kétszer is kiátkozta mássága miatt. A vallástól megcsömörlött katonánál 1986-ban HIV-et diagnosztizáltak. Két évvel később, Los Angelesben, egy hónappal a 45. születésnapja előtt hunyt el a betegség szövődményei következtében. Bár a gyilkos kór testét legyőzte, örökségét semmi nem pusztíthatja el: számos írás és film született róla, sírhelye zarándokhely, s ma is – Harvey Milk mellett – a legismertebb meleg aktivisták között tartják számon szerte Amerikában.

1. Ne kérdezd, ne mondd
2. Küzdelem a hadsereggel és a gyilkos kórral

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2022

• Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
• A mozsgói Biedermann-kastély
• Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
• A rivaldafényt kerülő Apró Antal
• A holokauszt soproni mártírjai
• Hét híres királygyilkosság
• Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
• A Duna egykori halcsodái
• Szomorú szerelem a szabadságharc idején