Nofertiti lenne Tutanhamon anyja?
2013. február 13. 18:09
Egy francia genetikus szerint Tutanhamon anyja Ehnaton egyik unokatestvére, Nofertiti, a fáraó főfelesége volt. A szakember kutatásának köszönhetően újabb részletekre derült fény a gyermekfáraó kevéssé ismert életével kapcsolatban.
Korábban
Az utóbbi években egyre több genetikai kutatás próbálta megfejteni, hogy kik lehetettek az ókori Egyiptom leghíresebb uralkodójának, az elsősorban páratlan sírhelyéről ismert gyermekfáraó, Tutanhamon szülei. A korábbi DNS-vizsgálatok szerint a XVIII. dinasztia fáraójának apja Ehnaton, anyja pedig Ahet-Aton építőjének – eddig ismeretlen – testvére volt.
Marc Gabolde genetikus cáfolja az eddigi eredményeket, s az új genetikai bizonyítékok nyomán azt állítja, hogy Tutanhamon anyja nem Ehnaton testvére, hanem főfelesége, a gyönyörű mellszobráról híres Nofertiti (Nefertiti, Nofretete) királyné volt. Azt eddig is tudtuk, hogy Nofertiti Ehnaton neje (és unokatestvére) volt, s hogy hat lánygyermeket hozott a világra, Gabolde azonban úgy véli, hogy a királyné egy fiúval is megörvendeztette házastársát – ő lett volna Tutanhamon.
Gabolde szerint a megvizsgált DNS-ek hasonlósága azon alapszik, hogy három generáción át is unokatestvérek házasodtak egymással a királyi családban, ezáltal a harmadik generációban „az unokatestvérek DNS-e között olyan a hasonlóság, mintha testvérek lennének” – fogalmazott a genetikus.
Tutanhamon a XVIII. dinasztia egyik utolsó fáraója volt, i.e. 1333 és 1324 között uralkodott a Nílus menti birodalomban. Nyolc-kilenc éves korában került a trónra Tutanhaton néven. Uralkodásának második évében, a megváltozott belpolitikai helyzetben, az úgynevezett Amarna-kor végét jelző gesztussal nevét Tutanhamonra változtatta, udvara pedig Ahet-Aton (El-Amarna) városából visszaköltözött Thébába.

Uralkodásának kevés további eseménye ismert, fiatal kora miatt tényleges hatalma nem volt. Építményeit az utódok kisajátították, neve kimaradt a későbbi királylistákból. A Királyok Völgyében épült sírját (KV62), amely elkerülte az utódok és a sírrablók figyelmét, Howard Carter brit régész Lord Carnarvon támogatásával 1922. november 4-én fedezte fel.
Gabolde egyéb érdekességgel is szolgált minapi harvardi előadásában. A genetikus úgy véli, hogy Tutanhamon nevezetes sírja eredetileg nem temetkezési célból készült. Az "igazi" sírhelyen ugyanis még javában folytak az építkezések, amikor a fáraó – máig tisztázatlan körülmények között – 19 éves korában elhunyt, s azt valahol a Nílus mentén, a Királyok Völgyében kell keresni.
A feliratok és képi ábrázolások alapján Gabolde azt állítja, hogy Tutanhamon hadjáratot szervezett a mai Szíria területére, de ebben valószínűleg személyesen nem vett részt. A szakember szerint 1922-ben egy ismeretlen aranysólyom-fejes csat is előkerült a gyermekfáraó sírjából, azonban ez azóta elveszett; az értékes leletet egy magángyűjtő vette meg, akinek maga Carter adhatta el, hogy a befolyt pénzből állni tudja egy későbbi műtétjét.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


1. világháború
- Álom és rémálom között – A Tanácsköztársaság árnyékában
- Sofía Casanova, a bátor haditudósító
- A spanyolnátha több embert ölt meg, mint az első világháború
- Napjainkig nincs konszenzus Károlyi Mihály megítélésében
- A kártérítés is hozzájárult a burgenlandi kérdés rendezéséhez
- A végzetes hatású távirat, ami az USA hadba lépését eredményezte
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban tegnap
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai tegnap
- Batthyány Gyula koncepciós pere tegnap
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában tegnap
- Kultúrák metszéspontjában – Spanyolország mesés mór öröksége tegnap
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya tegnap
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő tegnap
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” tegnap