Dúl a tankönyvháború Izrael és Palesztina között

A State Department által közölt tanulmány volt az első átfogó empirikus és kvantitatív összehasonlító elemzés, amely az Izraelben és Palesztinában jelen levő iskolai tankönyvekről látott napvilágot. A vizsgálatot a zsidó állam oktatásügyi minisztériuma bojkottálta, így nem is vett részt a kutatásban; az oktatási tárca elfogultnak nevezte az amerikai külügyminiszter égisze alatt megvalósuló tanulmányt, mondván, az elemzés hibás összehasonlítást tesz az izraeli és a palesztin oktatási rendszerek között.

Ugyan az elmúlt években számos elemzés foglalkozott az izraeli és a palesztin tankönyvekkel, a készítők szerint a mostani a legátfogóbb tanulmány, amely a két oktatási rendszerrel foglalkozik: 94 palesztin és 74 izraeli tankönyvet, összesen több mint háromezer szöveget, fotókat és térképet vontak vizsgálat alá. A vizsgálatot a külügyminisztérium Demokrácia, Emberi Jogi és Munkaügyi Hivatala (Bureau of Democracy, Human Rights and Labor Affairs, DRL) támogatta, vezetője a Yale egyik professzora, Bruce E. Wexler volt, őt egy izraeli és egy palesztin szakértő segítette.

Az Izraeli Főrabbinátus elhatárolódott a tanulmánytól, amit azzal indokolt, hogy a kutatók módszertani hibákat követtek el munkájuk során. A 19 tagú tudományos tanácsadói bizottság két izraeli képviselője szintén különvéleményének adott hangot a felmérés végső következtetéseivel kapcsolatban, amelyeket egyébként az izraeli és a palesztin félnek is megküldtek. A palesztinok semmilyen kritikát nem fogalmaztak meg a kutatással kapcsolatban, a Palesztin Hatóság szóvivője útján azt közölte, „nyitottak” a további párbeszédet illetően.

Az arab és az izraeli tankönyvek közös jellemzője a térség földrajzi viszonyainak igen eltérő interpretációja. A vizsgálatba bevont palesztin könyvek csupán 4 százaléka tüntette fel a határokat Ciszjordánia, a gázai övezet és Izrael között, s nevezte meg az egyes entitásokat, miközben a tankönyvek több mint fele az egész területet Palesztinaként jelöli. De nem sokkal rózsásabb a helyzet az izraeli művek esetében: itt a könyvek háromnegyede mulaszt el határvonalat húzni a területek között, azt sugallva, mintha mindegyik rész Izrael fennhatósága alatt állna.

Sokatmondó tény, hogy az arab-izraeli békével foglalkozó fejezetek csak elvétve (2 százalék) akadnak a palesztin könyvek között. E téren valamelyest jobb a helyzet a zsidó állami könyvek esetében (25 százalék), azonban a hagyományostól különvált ultraortodox oktatási rendszer könyvei inkább az arabokhoz állnak közelebb (7 százalék). Hasonlóan kiábrándító a világvallások kvalitatív említése: az izraeli iskolai könyvek alig felében esik szó az iszlámról (az ultraortodox esetében ez 7 százalék), miközben az arab nyelvűek között még ennél is kevesebb (15 százalék) foglalkozik a judaizmussal.

Érdekesség – összegzi a tanulmány –, hogy az izraeli könyvek sokkal önkritikusabbak, mint a palesztinok, és számos olyan történelmi példát citálnak, amelyet Izraelben is széles körben bírálnak: ilyen például az 1948 előtti időszak arabellenes támadásai, vagy éppen a sabrai és a shatilai menekülttáborokban élő palesztinok lemészárlása, amit az Izrael által támogatott libanoni keresztények követtek el 1982-ben.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
• A leves, amely megállított egy háborút
• Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
• A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
• Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
• Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
• Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?