2024. nyár: Hírhedt emberrablások
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Aki Rákosit, Kádárt és Szálasit vádolta

2013. február 5. 14:49

Miskolczy Ágost életére a 20. század zaklatott magyar történelme többszörösen rányomta bélyegét. Az első világháború után elüldözött és egzisztenciájától megfosztott emberként e csapások után fel tudott állni, s hivatásnak tekintett munkája és közéleti-tudományos tevékenysége eredményeként eljutott az akkori társadalmi elitbe és az igazságszolgáltatási szervezet csúcsának közelébe. Ügyészi munkája során a század két totalitárius ideológiát hirdető és később ilyen államberendezkedést megvalósító politikai irányzata hazai vezetőivel szemben is eljárt.

Példátlan felelősségrevonás

Miskolczy Ágost életére a 20. század zaklatott magyar történelme többszörösen rányomta bélyegét. Az első világháború után elüldözött és egzisztenciájától megfosztott emberként e csapások után fel tudott állni, s hivatásnak tekintett munkája és közéleti-tudományos tevékenysége eredményeként eljutott az akkori társadalmi elitbe és az igazságszolgáltatási szervezet csúcsának közelébe. Mint a történeti alkotmányon nyugvó és általa maradéktalanul elfogadott konzervatív politikai és államrendszer védelmezője a törvényi keretek között mindent megtett annak megóvására. Ügyészi munkája során a század két totalitárius ideológiát hirdető és később ilyen államberendezkedést megvalósító politikai irányzata hazai vezetőivel szemben is eljárt.

A hatalomra jutott Szálasi Ferenc uralmát sérelem nélkül megúszta. A hazához való hűségét bizonyítva itthon maradt a számára nyitva álló külföldre távozási lehetőség ellenére. Ezt követően megélte mindannak a megsemmisülését, aminek a védelmét korábban szolgálta. Rákosi Mátyás bosszúja miatt elítélték, majd az általa korábban szakmai és közéleti tevékenysége során teljesen elutasított kommunista ideológia alapján létrehozott politikai rendszer kitelepítette, nyomorba juttatta, zaklatta. Egy hajdani világ ügyészeként és közéleti alakjaként a csúcsokat és mélységeket megjárt Miskolczy Ágost élete és sorsa egy olyan emberét példázza, amilyenben sokaknak volt része a múlt századi viszontagságos történelmünk során.

A Budapesti Népbíróság 1946. június 22-én hozott Nb.VII.3465/11/1945. számú ítéletével Dr. Miskolczy Ágost koronaügyész-helyettest népellenes bűntett miatt ötévi börtönre, hivatalvesztésre és politikai jogainak tízévi felfüggesztésére ítélte. A magyar igazságszolgáltatás történetében példátlan, hogy az ügyészi szervezet ilyen magas beosztású tagjával szemben büntető felelősségre vonásra került sor. Tanulmányommal arra kívánok válaszolni, hogy ki volt az elítélt, miért és hogyan jutott elítéltetésre, és mi lett a sorsa a szabadulása után.

A szekszárdi törvényszéken szolgáló Miskolczy Kálmán írnoknak és feleségének, Simonovits Annának Ágoston Mihály nevű gyermeke 1883. december 17-én született Szekszárdon. Diákkorától tudatosan készült a büntetőjogászi pályára, így 1902–1905 között a budapesti tudományegyetem jogi karán tanult. Képzését 1906-ban Kolozsváron fejezte be, s az egyetemet az akkoriban még nem általános doktori cím megszerzésével, jogtudori oklevéllel zárta. Tanulmányai eredményeként művelt, nyelveket tudó, a társadalom kérdései iránt érdeklődő személlyé vált.

Igazságügyi szolgálatát 1906-ban a Szekszárdi Királyi Törvényszék joggyakornokaként kezdte. E beosztásban 1908-ban a paksi járásbíróságon is dolgozott, majd 1909. decemberi jegyzői kinevezését követően áthelyezésre került a szabadkai törvényszékhez. A bírói-ügyvédi vizsga letétele után az itteni királyi ügyészséghez nyert 1914-ben alügyészi, 1916-ban pedig ügyészi kinevezést. Pályájának megalapozása után 1914-ben Budapesten Dvorzsák Máriával kötött házasságot, amelyből nem származott gyermek.

Miskolczy Ágost életének első törését a magyar állam első világháború utáni összeomlása kapcsán szenvedte el, amikor Szabadkát a szerb csapatok 1918. november 13-án elfoglalták. A békeszerződés előtt már kész helyzetet teremteni kívánó megszállók hűségeskü letételére szólították fel a magyar szervek alkalmazottait, ahhoz kötve további foglalkoztatásukat. A magyar államhoz hű, az esküt letenni nem akaró bírákat, ügyészeket a megszállók erőszakkal eltávolították szolgálati helyükről, s többnapi fogva tartás után 1919. február hó 7-én kiutasították a városból. Az egy kis csomagban a legszükségesebb ingóságaikat magukkal vivő, a demarkációs vonalon átdobott, Szabadkáról elűzött igazságügyi tisztviselők a törvényszék elnökének utasítására a szomszédos kiskunhalasi járásbíróságon jelentkeztek, s ideiglenesen a fogház helyiségeiben kerültek elhelyezésre.

Az igazságügy-miniszter ezt követően, 1919 márciusában Miskolczyt a kalocsai ügyészségre rendelte kisegítő szolgálatra, ahonnan a viharos időket élő fővárosba, a Budapesti Államügyészségre került.
Miskolczy Ágost pályája ezt követően folyamatosan felfelé ívelt: 1921-ben ügyészségi alelnöki címet, 1926-ban fizetési csoportemelést kapott, 1927-ben a Budapesti Királyi Ítélőtábla bírája, 1930 novemberében a Budapesti Királyi Főügyészség főügyész-helyettese lett. 1939 márciusában ért pályafutása csúcsára, amikor a legmagasabb rangú közvádló, a koronaügyész egyik helyettesévé nyert kinevezést.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. nyár: Hírhedt emberrablások
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár