Füllentett Neil Armstrong?

Ha bálványát nem is dönti le, de érdekes részletekkel szolgál Neil Armstronggal kapcsolatban az az új film, amely a legendás amerikai asztronauta életét dolgozza fel. A tavaly augusztusban, 82 éves korában elhunyt űrhajós haláláig makacsul állította, hogy a holdraszállást követően, 1969. július 21-én elhangzó mondat ('That's one small step for a man, one giant leap for mankind', azaz: Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek) teljesen spontán volt a részéről.

Egy, az űrhajós bátyjával készített friss interjúból ennek pontosan az ellenkezője derül ki: állítása szerint Neil hónapokkal az Apollo-11-misszió megindulása előtt kitalálta a holdraszállás szlogenjét, ráadásul az első verzióban egy "a" betű szerepelt az "ember" szó előtt. Dean három hónappal testvére halála után adott interjút, amelyben elhangzott, hogy Neil az Apollo-11 kilövése előtt már hónapokkal megmutatta neki írásban a 20. század talán legtöbbet citált mondatát. A történet szerint Dean és Neil éppen a Rizikó nevű társasjátékot játszotta, amikor az asztronauta egy papírcetlit csúsztatott bátyjának, rajta az ikonikus mondattal. Neil megkérdezte, mit gondol róla, mire Dean csak annyit válaszolt: "Csodás!"

Armstrong sokak szerint elrontotta a történelmi mondatot, mivel a felvételen úgy hangzik, hogy egy lényeges értelmezési szerepet betöltő határozatlan névelő kimaradt. Az eredeti mondat az lett volna, hogy "That's one small step for a man; one giant leap for mankind" - tehát a kifejezés első felében "egy" ember kis lépéséről lett volna szó. Az "a", vagyis az angol nyelvben használatos határozatlan névelő azonban nem hallatszik a korabeli hangfelvételen, és ez kissé összekuszálja a mondat értelmét, mivel a "man" szó névelő nélkül az angolban gyakorlatilag ugyanazt jelenti, mint a mondat második felében használt "mankind" - emberiség.

Armstrong életrajzírója, Andrew Chaikin úgy tudja, hogy a misszió megindítása előtt Armstrongot már élénken foglalkoztatta, mit is mondjon, ha sikerül történelmi küldetése - állítólag felmerült az is, hogy az asztronauta a Bibliából, esetleg Shakespeare-től kölcsönözzön egy-két passzust. A Man on the Moon című biográfia szerzője az Apollo-11 személyzetével készített interjúkból azonban arra a következtetésre jutott, hogy Armstrong közvetlenül csak az Eagle névre keresztelt holdkompnak a Nyugalom Bázisra (Tranquility Base) való leszállás után döntött, mit mondjon az éterbe.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2022

• Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
• A mozsgói Biedermann-kastély
• Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
• A rivaldafényt kerülő Apró Antal
• A holokauszt soproni mártírjai
• Hét híres királygyilkosság
• Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
• A Duna egykori halcsodái
• Szomorú szerelem a szabadságharc idején