Sűrűn balzsamozták vezetőiket a kommunisták
2012. december 19. 12:50
Óriási tömegeket mozgósítottak hétfőn az észak-koreai fővárosban a néhai "kedves vezető", Kim Dzsong Il halálának első évfordulóján: százezrek járultak hosszú, tömött sorokban a phenjani mauzóleumhoz, ahol Kim Dzsong Il és apja, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot 1948-ban megalapító Kim Ir Szen bebalzsamozott teteme nyugszik. Az egyiptomi fáraók mumifikálásának jól ismert esetei mellett a modern kori történelemben is több példát találunk, amikor egy politikai vagy vallási vezetőt balzsamozással próbáltak "halhatatlanná" tenni.
Korábban
Lenintől Maóig
Senki más nem értett úgy a 20. században a bebalzsamozás művészetéhez és az abban rejlő propagandafogások kiaknázásához, mint a kommunisták. A leghíresebb esett Leniné, akinek a moszkvai mauzóleumban közszemlére tett teste 1924-es halála után is még évtizedeken át hatalmas tömegeket mozgatott meg. Sztálin 1953-ban bekövetkezett halála után a generalisszimusz bebalzsamozott földi maradványait később Lenin teteme mellé helyezték (a Vörös Téren álló Lenin Mauzóleum 1953 és 1961 között Lenin–Sztálin Mauzóleum nevet viselte), de a Hruscsov által meghirdetett desztalinizációs folyamat részeként 1961-ben eltávolították onnan.
Nem sokáig nyugodhatott békében Klement Gottwald csehszlovák kommunista politikus sem, aki 1946 és 1948 között miniszterelnök volt, majd 1948 és 1953 között elnökként állt Csehszlovákia élén. Gottwald öt nappal Sztálin temetése után hunyt el, halálát követően testét bebalzsamozták, majd a prágai Vitkov-hegyen kiállították. A szakemberek azonban nagyot hibázhattak a balzsamozási eljárás során, mivel a test 1962-ben oszlásnak indult, így el kellett égetni.
Sztálin és Lenin
Nem volt sokkal szerencsésebb Georgi Dimitrov egykori bolgár kommunista miniszterelnök sem, akinek földi maradványai előtt sokáig a róla elnevezett mauzóleumban róhatták le kegyeletüket a bolgárok, de a rendszerváltást követően eltávolították holttestét és a szófiai központi temetőben helyezték végső nyugalomra.
Bár a kínai kommunista párt elnöke, Mao Ce-tung az elsők között írta alá a „Központi vezetők testének a halál után történő elégetését” kimondó javaslatot, a tiszteletére emelt mauzóleum még ma is áll, ahol nap mint nap kígyózó sorokban várják a pekingi Tiananmen-térre ellátogatók, hogy megtekintsék a forradalmár bebalzsamozott holttestét – igaz, egyesek szentül meg vannak róla győződve, hogy a kínai nagy ugrás atyja helyett csak egy viaszszobor-másolat van.
Mao mauzóleuma
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Bűncselekmény vagy tragédia volt a Wilhelm Gustloff elsüllyedése? 19:05
- Máig érezhető a véres vasárnap hatása Észak-Írországban 17:05
- Nagy Lajos halála után lánya, Mária lépett trónra, Magyarország első királynője 09:54
- 400 kilométert gyalogolva tiltakozott a sóadó ellen Gandhi 09:05
- 10 meglepetés az űrről tegnap
- Számtalan teória született, de máig nem tudni pontosan mi történt a mayerlingi vadászkastélyban tegnap
- Iskolanővérek és az ostrom viharai tegnap
- Kik voltak valójában Árész leányai, az amazonok? tegnap