Szerelmes uralkodók

Karsai: Magyarország úttörő volt a zsidó törvények meghozatalában

2012. november 29. 09:56 MTI

Magyarországnak úttörő szerepe volt a zsidó törvények meghozatalában a numerus clausus (zárt szám) törvény 1920-as megszavazásával az első világháború utáni Európában - mondta Karsai László, a Szegedi Tudományegyetem tanára egy kerekasztal-beszélgetésen Budapesten szerdán.


Kovács M. Mária történész Törvénytól sújtva - A numerus clausus Magyarországon, 1920-1945 című, újonnan megjelent könyve kapcsán tartott rendezvényen az egyetemi tanár felhívta a figyelmet arra: Teleki Pálnak nemcsak a felsőoktatásba felvehető hallgatók nemzetiségi arányát meghatározó numerus clausushoz, hanem az 1938-as úgynevezett első zsidótörvényhez is volt köze. A kötet fontos tanulságának nevezte, hogy 1920 és 1945 között a kontraszelekció folyamatos volt.

Karsai László kiemelte: 1940 nyara előtt a náci Németország semmiféle nyomást nem gyakorolt Magyarországra a tekintetben, hogy bevezessék a zsidóságot diszkrimináló további törvényeket, emiatt a magyar politikai elit némi késéssel, "lassan, félve, óvatosan követte a nagy német példát". Mint közölte, a könyv bemutatja, hogy a numerus clausust gyakorlatilag soha nem vonták vissza, és a Horthy-korszakban végig jelen volt az antiszemitizmus akkor is, ha 1920 és 1938 között nem hoztak újabb zsidótörvényt. Emlékeztetett arra is, hogy a diákok mindvégig követelték az egyetemeken a "zsidó kvóta" betartását.

Úgy fogalmazott: a korabeli rendszer által hangoztatott mítosz szerint 1928-ban visszavonták a numerus clausust, holott a felvételi bizottságok továbbra is megvizsgálták a jelöltek felmenőit. Szavai szerint a numerus clausus megszavazásakor az akkori politikai elit "érezte, hogy valami disznóságot csinál", ami abból is lemérhető volt, hogy a kormány jelentős része és a nemzetgyűlés kétharmada nem vett részt a szavazáson.

Karsai László megjegyezte: a könyvben megjelenik a nőellenesség is, miszerint meg akarták akadályozni, hogy a nők továbbtanuljanak, e mögött pedig az a megfontolás rejlett, hogy az akkori tapasztalatok alapján a zsidó családok az átlagnál magasabb arányban küldték lányaikat egyetemekre. Hozzátette: a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontnak "fülsiketítően sikerült hallgatnia" a Gyöngyösi-ügyben, holott 2010-ben az intézmény előző vezetése alatt a részükről még voltak antiszemitizmus elleni fellépések.

Kovács M. Mária arról beszélt, hogy a könyvvel kifejezetten az volt a célja, hogy bizonyos szépítő mítoszokat eloszlasson, amelyek rárakódtak a numerus clausus törvényre. Megemlítette, hogy Klebelsberg Kunó kultuszminisztert havonta váltakozva hívták hol filoszemitának, hol antiszemitának, mert álláspontja mindig más volt. A történész reményét fejezte ki, hogy a könyve kapcsán történészi vita alakul ki.

2018. nyár: Szerelmes uralkodók
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!