2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Maszadáig vezetnek a kumráni tekercsek szálai

2012. november 28. 17:42

Egy izraeli paleográfus azt állítja, hogy a Kumrán mellett előkerült ötven holt-tengeri tekercs mindegyikét ugyanaz az írnok jegyezhette fel, mint aki a zsidó felkelők tömeges öngyilkosságáról elhíresült maszadai erődnél talált tekercseket is írta.

A holt-tengeri tekercsek között összesen 972 ősi szöveg van, legtöbbjüket pergamenre, a többit pedig papiruszra írták. A kumráni tekercsek a legrégebbi ismert bibliai tárgyú kéziratok, amelyeket i.sz. 68-ban rejtettek el a római hadsereg elől tizenegy barlangban a Júdeai-sivatagban, egy ősi település, Hirbet Kumrán közelében, Jerikótól 15 kilométerre délre.

Az 1947 és 1956 között megtalált tekercsek nemcsak azért fontosak, mert esetükben a Bibliában előforduló, illetve nem kanonizált írások legkorábbi szövegváltozatairól beszélünk, hanem mert általuk új megvilágításba került a második templom időszaka is. A héber, arámi és görög nyelvű szövegeket i.e. 150 és i.sz. 70 között írták, de a radiokarbonos vizsgálatok még ennél is korábbi időt sugallnak, s az i.e. 3. századra teszik keletkezésüket.

Ada Yardeni izraeli paleográfus most azt állítja, hogy a Kumrán mellett előkerült ötven holt-tengeri tekercs mindegyikét ugyanaz az írnok jegyezhette fel, mint aki a zsidó felkelők tömeges öngyilkosságáról elhíresült maszadai erődnél talált tekercseket is írta.

A Biblical Archaeology Review című folyóirat legújabb számában Yardeni és kollégája, Sidnie White Crawford azt írja, hogy az iratokat hat különböző barlangban fedezték fel, az írnok pedig a bibliai szövegeket másoló zsidó szekta tagja volt. Ezzel megdőlhet az a népszerű elmélet, hogy kumráni gyűjtemény egy úgynevezett "általános zsidó könyvtár" része lett volna. Crawford amellett érvel, hogy mivel a szerző ugyanaz a személy, az egyes barlangokhoz tartozó tekercsek nem a különböző zsidó csoportokat reprezentálják.

Yardeni elméletét arra alapozza, hogy szerinte az egyik Maszadánál talált Józsua-apokrif ugyanannak az írnoknak a "tollából" származik, mint aki a kumráni tekercseket is jegyzi. Ráadásul Crawford újabb kapcsolatra hívja fel a figyelmet: eszerint az egyik zsidó szekta kéziratának kilenc példányát két kumráni barlangban, egy másikat pedig Maszadában találták meg, ugyanazon a helyen, ahol az apokrif iratot. „Valószínű, hogy néhány Kumránból származó tekercset a rómaiak elől menekülő déliek írhattak. De ez csak feltételezés” – nyilatkozta Crawford.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár