Hitler elfeledett szövetségesei

125 éves a budapesti villamosközlekedés

2012. november 28. 14:53 MTI

Százhuszonöt éve, 1887. november 28-án délután fél háromkor indult útjára az első budapesti villamos a Nyugati pályaudvar és a Király utca között, Európában ez volt az első városon belüli, közúti villamosvasút.


Az első budapesti villamost a Siemens és Halske cég szállította, és szinte csak a hajtás módjában különbözött a lóvasúttól. Az eredetileg nyári üzemre kialakított, nyitott járműveket beüvegezték és kályhával látták el. A két zöldre festett kocsi 1 kilométer hosszú, 1000 milliméter nyomtávú, egyvágányú pályán közlekedett, sebességüket óránként 10 kilométerben korlátozták, az Oktogonon pedig csak lépésben haladhattak. A Siemens cég itt próbálta ki az úgynevezett alsóvezetékes rendszert, amelyet azután több mint három évtizeden át használtak Budapesten.

Az első normál, 1435 milliméter nyomtávú pályát 1889. július 30-án helyezték üzembe. A járat az Egyetem térről a Kecskeméti utcán, a Kálvin téren, a Stáció (ma: Baross) utcán át a Köztemető útig (Orczy térig) közlekedett, és hamarosan a Podmaniczky utcán is villamos járt. 1881-ben megalakult a Budapesti Városi Villamos Vasút társaság, és riválisa, a vaspályák - azaz a lóvasút - létesítésére már koncesszióval rendelkező Budapesti Közúti Vaspálya Társaság is nekikezdett a lóvasutak villamosításának. (Erre nem kis részben az sarkallta, hogy a lovak abrakja már többe került, mint az áram.) A rivalizálásnak köszönhetően kiépült az összefüggő fővárosi villamoshálózat, a BKVT vonalai páratlan, a BVVV vonalai páros számokat kaptak, a konkurenciaharc miatt azonban a fejlesztések átgondolatlanul folytak.

A két vállalatot a Tanácsköztársaság alatt vették köztulajdonba és egyesítették, ez később sem változott. A főváros 1924-től engedélyezte a felső vezetékeket, ami a szolgáltatás színvonalának emelkedéséhez vezetett, az addig alkalmazott alsóvezetékes rendszer ugyanis drágább és bonyolultabb volt, és üzemzavarok is gyakrabban fordultak elő.

A második világháború után a villamoshálózat többé-kevésbé a háború előtti állapotba tért vissza, de a kisforgalmú vonalakat megszüntették. A metróépítés majd két évtizedes késlekedése miatt a villamosokra ekkor fokozott teher hárult. A kiöregedő típusok helyére a Ganz gyár által kifejlesztett UV villamos lépett, amelynek első kocsija 1956 áprilisában állt forgalomba a kettes villamos vonalán. A Budapest közlekedését öt évtizeden keresztül meghatározó UV villamosok utolsó példánya 2007. augusztus 20-án "vonult nyugdíjba".

Az 1970-es évektől a 2-es illetve 3-as metró megépülése után a villamosközlekedés fokozatosan háttérbe szorult, a metróval párhuzamos Váci úti, Thököly úti és a Rákóczi úti vonalat meg is szüntették. A magyar gyártmányú Ganz-villamosokat, amelyek 1978 óta futottak a budapesti Nagykörúton, 2006-ban váltották fel a Siemens cég Combino szerelvényei Európa legforgalmasabb villamos vonalán, a 4-es és 6-os járaton. A 125 éves fővárosi villamosközlekedés évfordulóján vasárnap, november 25-én nosztalgia-villamosok vonultak fel a Nagykörúton és több nosztalgiajárat is közlekedett.

Címkék
2017. tél: Hitler elfeledett szövetségesei
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!