2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A leghíresebb brit régészeti felfedezések

2012. november 22. 16:41

Knósszoszi palota

A minószi civilizáció (és egyben a bronzkor) legnagyobb területű épületegyüttesét 1900-ban az egyetemi tanulmányait Oxfordban és Göttingában végző Sir Arthur John Evans fedezte fel, aki több mint három évtizeden át, 1935-ig vezette az ásatásokat. A Krétán fekvő, fénykorában 50 ezer ember által lakott település palotája több földrengést és tűzvészt is megért, s virágzása az i. e. 15. század környékén érhetett véget; egyesek szerint a szárazföldről érkező mükénéiek pusztításai miatt, míg mások egy járványt vagy egy újabb földrengést okolnak a bronzkori civilizáció romba döntéséért.

A legenda szerint a palota labirintusát Minósz krétai király parancsára Daidalosz, a legendás hírű ezermester készítette a knósszoszi királyi épületben. Az uralkodó ide zárta torzszülött ivadékát, Minótauroszt, akit később az athéni Thészeusz Ariadné segítségével győzött le. A labirintus valódi létezéséről megoszlanak a vélemények.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár