Szerelmek a Fehér Házban

Thomas Jefferson és Sally Hemings

Ez talán a legismertebb és legvitatottabb kapcsolatok egyike az elnöki szerelmi viszonyok közül. Jefferson (1743-1826), mielőtt 1801-ben az Amerikai Egyesült Államok harmadik elnöke lett, megözvegyült; 1782 szeptemberében elvesztette feleségét, Martha Wayles Skeltont. A feleségtől örökölt rabszolgák között volt Elizabeth Hemings, Sally édesanyja is. Sallyt Jefferson tizennégy éves korában ismerte meg, s ezután még Párizsba is elkísérte.

A kapcsolat hét gyermeket eredményezett, és már Jefferson elnöki ideje alatt is nagy vihart kavart. A témát először Jefferson politikai ellenfelei szellőztették meg1802-ben. A törvénytelen kapcsolat bizonyíthatóságára a hatodik gyermek nyilatkozata adott alapot, aki az elnököt jelölte meg saját és testvérei apjaként. A kérdés a második ezredforduló előtt sem került nyugvópontra, egészen addig, amíg a Hemings-leszármazottak által követelt DNS-vizsgálat egyértelműen megállapította Jefferson apaságát. Az eredmény megerősítette a Jefferson családi vonalat, de nem Thomasra, hanem a volt elnök öccsére, Randolphra és annak két fiára utalt.

A Jefferson–Hemings-kapcsolat több kérdést vet fel. Elsősorban a faji keveredés problémáját, amit minden korabeli forrás határozottan elítélt. Az is tudni való, hogy a kapcsolatot felfedő forrás több mint kétes, hiszen James T. Callender oknyomozó újságíró és Föderalista párti aktivista személyes ellenszenvet is táplált az elnök iránt. A viszony maga nagyon nagy port vert fel, és több munka is foglalkozik vele. A legismertebb feldolgozások közé tartozik Barbara Chase-Riboud két műve, a Sally Hemings (1979) és Az elnök lánya (1994), amely végigköveti a Hemings család életét. A Chase–Riboud-kutatások előtt megemlíthető Fawn Brodie Thomas Jefferson intim életrajza című 1974-ben kiadott munkája, amelynek szenzáció-hajhászó tónusára 1981-ben Virgilius Dabney válaszolt Cáfolat Brodie-nak a Jefferson botránnyal kapcsolatban című művével.

Mi az oka annak, hogy a kapcsolat által felvert óriási por nem ült el az elmúlt két évszázad alatt sem? Egy lehetséges válasz éppen Jefferson elnök lakonikus reakciójában rejlik. Callender így írt erről: „Amikor egyetlen szavával Jefferson kiolthatta volna a botrányt és megelőzhette volna a szégyen és megbélyegzés kitörni készülő vulkánját, az elnök rátartiságából fakadóan hűvösen közönyös és szótlan maradt.”

Egy másik ok a Jefferson személyét körülvevő paradoxonban keresendő, miszerint mindenki előtt ismert, hogy a függetlenségi nyilatkozat fő alkotója rabszolgatartó volt. A nyilatkozat magasztos szavai mellett feéhozhatjuk, hogyan ítéli el Jefferson a Feljegyzések Virginiáról című, 1782-ben kiadott munkájában a rabszolgaságot, mint a despotizmus egyik legelvetemültebb formáját, amely ellentmond a természet törvényeinek és nemcsak a rabszolgát taszítja embertelen mélységekbe, hanem aláássa a rabszolgatartó jellemét is.

Mindezek mellett még nem is említettük az amerikai kultúra egyik leggyúlékonyabb elemét, a rasszok keveredését, illetve a passing, vagyis a rassz határokon való átmenetét. Sally Hemings quadroon rabszolga volt, akinek ereiben negyednyi fekete vér folyt. Édesanyja, Elizabeth Jefferson apósának, John Wayles Skeltonnak ágyasa volt. Mindketten mulattnak számítottak és örök otthontalanságra, a fekete és fehér kultúrák közötti lebegésre ítéltettek.

1. Bevezetés
2. Thomas Jefferson és Sally Hemings
3. Andrew Jackson és Rachel Donelson
4. Grover Cleveland és Maria Halpin
5. Warren Harding

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­nyár
Múlt-kor magazin 2015

• Az amerikai elnökök rettegett ellensége: a "húszéves átok"
• Különös kapcsolatban állt az égiekkel "Erdély Gödöllője"
• „A halál oka ismeretlen” - rejtélyes halálesetek a szocializmus évtizedeiből
• Aki egy ültő helyében száz kisfröccsöt is megivott
• Különös halálesetek a tudomány és a művészet világából
• Férfiaktok és romantikus novellák - hét diktátor furcsa hobbival
• Mit keresett Buffalo Bill Magyarországon?
• Ami kenterbe veri a Trónok harcát: Árpád-házi rémhistóriák
• Az athéni, akinek a fejére esett egy teknős