2024. nyár: Hírhedt emberrablások
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Kun Miklós: lelkileg még nem rendeztük a Gulag-kérdést

2012. október 15. 09:48 MTI

Kun Miklós történész szerint "lelkileg még nem rendeztük a gulágkérdést", ez a fiatal történészekre vár. A Károli Gáspár Református Egyetem Széchenyi-díjas tanára erről szombaton beszélt Budapesten, a gulágrabok emlékművénél, a Gulag táboraiból hazatérés 59. évfordulója alkalmából.

A történész kiemelte: több mint húsz évvel a rendszerváltás után még mindig keveset írnak a történelemkönyvek az ott történt borzalmakról, "a félmúlt véres sebéről". Felháborodásának adott hangot amiatt, hogy Magyarországon és szerte a világban vannak olyan történészek és publicisták, akik relativizálják, minimalizálják, sőt tagadják a Gulagon történeteket. Őket címeres gazembereknek nevezte, hozzátéve, hogy "nem lehet számháborút folytatni, hanem minden részletet fel kell kutatni".

Kun Miklós elmondta, hogy 1941-ben a Szovjetunióban 2 millió 400 ezren éltek a Gulag táboraiban, közülük 900 ezer embert - javarészt köztörvényes elítélteket - még abban az évben a frontra küldtek. Már 1918 óta léteztek a szovjet érában koncentrációs táborok, később haláltáborok, majd Sztálin bevezette a kivégzési kvótát is, ami előirányozta, melyik népből és területről hány embert kellett meggyilkolni - közölte a történész.

Megemlítette, a táborok között voltak úgynevezett "izolátorok", ahonnan gyakorlatilag nem lehetett élve kijönni, valamint szólt a "testmechanikusoknak" nevezett kínzóemberekről is. Kiemelte: a második világháborúban a Szovjetunióba került magyar hadifoglyokat javarészt a Gulagra vitték "málenkij robotra", majd a magyarországi németeket, valamint az ellenzéki pártok aktivistáit is elhurcolták, és volt, aki csak tíz év múlva ért haza.

A történész közölte: néhány éve akadt olyan adatokra kutatásai során, hogy a szovjet atomprogram keretében védőfelszerelés nélkül vittek uránbányákba rabokat, sőt geológus egyetemi hallgatókat is, ezt azonban közülük senki nem élte túl. Utalt arra is, hogy a Gulagon élők visszaemlékezései szerint a magyar rabok "szorgalmasak, istenfélők és összetartók" voltak.

A rendezvényen Lendvai Zoltán rédicsi római katolikus plébános imát mondott, majd elhelyezte a megemlékezés koszorúit és virágait Orbán Viktor miniszterelnök nevében Soltész Miklós, szociális ügyekért felelős államtitkár, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nevében kabinetfőnöke, Csallóközi Zoltán, valamint Antall Józsefné, a rendszerváltás utáni első miniszterelnök özvegye és Mádl Dalma, Mádl Ferenc köztársasági elnök özvegye.

A Gulag (oroszul: Glavnoje upravlenyije iszpravityelno-trudovih lagerej, azaz javítómunka-táborok főigazgatósága) a sztálini Szovjetunió egészét behálózó munkatáborrendszer volt, ahol a sztálini politika bel- és külföldi ellenzőit, a hadifoglyokat és a más okokból elhurcoltakat kemény fizikai munkára fogták, élelmükről és egészségügyi ellátásukról pedig alig gondoskodtak. Ennek következtében Sztálin rémuralma alatt az eddigi adatok szerint mintegy 20 millióan haltak meg a táborokban.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. nyár: Hírhedt emberrablások
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár