A hidegháború egyik legforróbb pillanata
2012. október 15. 13:31
A HMS Conqueror vadásztengeralattjáró, amely a falklandi háborúban az ARA General Belgrano cirkálót két torpedóval eltalálta és elsüllyesztette, néhány héttel később egy sokkal veszélyesebb hadműveletben vett részt.
Korábban
A HMS Conqueror leginkább arról ismert, hogy a Falkland-szigetekért 1982 derekán vívott háborúban eltalálta és elsüllyesztette az argentin flotta zászlóshajóját, a General Belgrano cirkálót. A két torpedó azonnal az óceánfenékre küldte a hajót, fedélzetén összesen 323 fővel, akik mind hullámsírba vesztek. A világ nagy része felháborodva fogadta a hírt. Legfőképpen Argentína, ahol a történteket egy védtelen hajó elleni háborús bűntettnek állították be, de az eset Nagy-Britanniában is nagy vihart kavart.
Két hónappal a szigetek felszabadítása után a HMS Conqueror már a komor Barents-tengeren, a szovjet északi flotta hátsóudvarban szelte a vizet. Christopher Wreford-Brown kapitány célkeresztjébe egy lengyel zászló alatt vonuló kémhajó (hivatalos nevén Auxiliary General Intelligence, AGI) került, amelyre egy vontatott elrendezésben alkalmazható szonár (towed array sonar) volt felszerelve. A Conqueror célja egyértelmű volt: megszerezni és kielemezni a szovjet haditechnológia egyik legújabb elemét. Az akció az amerikaiak támogatását élvezte, s Pincérnő Hadműveletként (Operation Barmaid) vált ismertté.
„Ha a hidegháborúra gondolunk, akkor Kuba, Berlin, a rakétaválság vagy a tankok jutnak az eszünkbe. Ez a konfliktus azonban a tengerben, a felszín alatt zajlott, ahol a keleti-nyugati szembenállás a legveszélyesebb volt” – fejtette ki Stuart Prebble dokumentumfilmes, akinek legutóbbi könyve, a Secrets of the Conqueror (A Conqueror titkai) az Operation Barmaid részleteit fedi fel.
Az ötvenes-hatvanas években a haditechnológiában elért szupremáciájuk biztos tudatában dőlhettek hátra az angolok és az amerikaiak. Ez az önbizalom azonban a hetvenes évekre folyamatosan elpárolgott. A szovjet tengeralattjárók idővel gyorsabbak és csendesebbekké váltak, s a technológiai fölényt is sikerült ledolgozniuk.
A kérdés igen érzékeny volt a britek számára, London ugyanis sokszor igen kellemetlenül jött ki a világháború utáni nagy kémbotrányokból. A briteket az Egyesült Államok segítette; a virginiai General Dynamics Corporation, a CIA egyik beszállítója látta el speciális felszereléssel a brit tengeralattjárókat – kérdés azonban, hogy miért nem a sokkal nagyobb amerikai haditengerészet vett részt az akcióban? A britek úgy vélekedtek, hogy képzettebb szakembereik vannak, de cinikus módon arra is gondolhattak, hogy egy brit hajó elfogása sokkal kisebb skandalummal járt volna, mint egy amerikai tengeri járműé.
A kábelek elvágása és annak véletlenként való beállítása nem volt könnyen kivitelezhető feladat. A Conqueror kétszer is kísérletet tett – egyszer a Földközi-, aztán a Barents-tengeren –, hogy bevesse a speciális csipőfogókat, mielőtt augusztusban a végső támadásra szánta rá magát. Az akcióra szovjet felségvizeken, alig négy kilométerre a partoktól került sor, ami különösen veszélyes volt, mivel ha felfedezték volna, azonnal a légierővel és szovjet hajókkal került volna szembe a tengeralattjáró.
Nem tudni, hogy az AGI legénysége észlelte-e a britek sikeres akcióját. Tény, hogy a lengyelek közül ezt senkinek nem állt volna érdekében jelezni feletteseiknek, mivel könnyen lehet, hogy hamarosan a Gulagon találták volna magukat. Miután a Conqueror elérte a clyde-i bázist, a vontatókábelt repülőgépre tették és további elemzések céljából az Egyesült Államokba szállították.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
klímakutatás
- Egy évszázaddal ezelőtti vulkánkitörés okozhat hamuesőt Alaszkában
- Csigahéjak és cseppkövek mesélnek a Kárpát-medence jégkorszaki klímájáról
- Lényegesen hidegebb volt az utolsó jégkorszak, mint eddig gondoltuk
- Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
- Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
- Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
- A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
- Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
- Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
- A kételkedő zsűri előtt vágta földhöz Zsolnay Vilmos fia a mester porcelánját 20:20
- Magyar hősök nyomában Isztambulban és környékén 18:40
- Sikertelen irodalmi pálya után vált Viktória királynő kedvenc miniszterelnökévé Disraeli 18:05
- Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek 16:05
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését 15:05
- Különleges díszítésű, Mátyás kori misekönyv fakszimilie kiadását mutatták be 13:20
- Kiállításokkal és interaktív programokkal emlékeznek meg Kőrösi Csoma Sándorról Indiában 11:20
- Máig számos rejtély övezi a Húsvét-sziget hatalmas szobrait 09:05