15 év leglátványosabb hazai régészeti leletei
2012. október 4. 16:20
Korábban
Gepidák, szarmaták, avarok
A kiállításfüzér következő tagja a Magyar Nemzeti Múzeum szakemberei által az elmúlt években végzett, a Tisza-menti árvíz-mentesítéshez kapcsolódó Vásárhelyi-terv, valamint az M6-os és az M3-as autópálya építését megelőző régészeti feltárások során előkerült gazdag leletanyagból mutat be reprezentatív válogatást.
A Kántorjánosi mellett talált újkőkori sírok, a Pócspetrinél feltárt körárkos szarmata temető vagy a Tiszagyenda mellett talált gazdag, „vezérinek” meghatározott, gepida temetkezés a halottak világát, a nagy felületen feltárt késő-bronzkori, avar- és középkori települések a több ezer és több száz évvel ezelőtt élők mindennapjait mutatják be.
2010–2011 során Pócspetri határában az i.sz. 3. században a területen élt szarmata népesség gazdag, előkelő tagjainak temetkezőhelyét tárták fel. A felfedezett 16 sír többsége erősen bolygatott, rabolt volt, a korabeli rablók olykor az egész temetkezést feldúlták, és csupán csontokat hagytak a gödörben. A viszonylag épen maradt sírok gyakori mellékletei a különböző ékszerek, gyöngyök és fibulák, de két helyről a harcosokra jellemző kard került elő. A tárlaton a temető leggazdagabb temetkezéséből származó leletek láthatók: a fiatal nő sírját a temetőben egyedüliként megkímélték a rablók, így az ékszerek és egyéb mellékletek, viseleti tárgyak eredeti helyzetükben találhatók meg.
A nagyközönség mellett a szakma számára is érdekes a tárlaton bemutatott Tiszabő mellett megtalált Árpád-kori, 11–12. századi fazekasmesterség ritka lelete, egy rostélyos edényégető kemence, amelyet egy később ráásott kemencében lelt III. Béla (1172–1196) korabeli, vert pénz alapján lehet datálni. Ugyancsak különleges a szerencsés körülmények között, jó állapotban megmaradt nagykállói avar kori veremházak bemutatása.
A kiállításon külön csoportot alkotnak az általában „kincs”-nek nevezett leletek, melyek előkerülése még a modern leletfelderítő eszközök felhasználása mellett végzett feltárásokon is a meglepetés erejével hat. Különleges szerencse, hogy amíg például az őskori fémedények előkerülésekor általában nincs jelen régész, aki az utókor számára fontos megfigyeléseket feljegyezze, sőt, gyakran még az is kérdéses, hogy a teljes leletanyag eljutott-e a múzeumi gyűjteményekbe, a Pócspetri, illetve Paks mellett megtalált és dokumentált késő-bronzkori raktárleletek esetében ilyen probléma nem merült fel.
Hasonlóképpen, a néhány kilométerrel távolabb, Nagykálló melletti ásatáson előkerült ezüst érméket vászonba tekerve rejtették vagy veszítették el a 12. század vége felé. A szerencsés körülmények valamint a gondos feltárás és konzerválás révén sikerült megőrizni az érméket rejtő 800 éves szövet darabkáit is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit tegnap
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket tegnap
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága 2024.05.01.
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont 2024.05.01.
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 2024.05.01.