15 év leglátványosabb hazai régészeti leletei

Beszámoló az elmúlt 15 év magyarországi régészetéről

A tárlat, amellyel a Magyar Régész Szövetség és a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége a képviselőknek kívánt üzenni, tavasszal mindössze egy hétig volt látható az Országházban. A szakmai szervezetek arra kívánták ugyanis felhívni a figyelmet, hogy megalkotható egy olyan örökségvédelmi törvény is, amely a beruházások támogatása mellett a régészeti értékek védelmét is biztosítja.

A tárlat további helyszíneken történő, ismételt bemutatásával a régészek immáron a nagyközönséghez kívánnak szólni. A vándorkiállítás látványos, látogatóbarát, mégis tömör, a szakmaiságot szem előtt tartó beszámoló az elmúlt 15 év magyarországi régészetének eredményeiről.

A bemutatott több mint 150 lelet vagy leletegyüttes legtöbbje különleges ritkaság, némelyik előkerülése szinte csodának tekinthető. Az anyag ebben az összeállításban még soha nem került a nyilvánosság elé, hisz Magyarország egymástól távol eső intézményeiben, kiállításaiban őrzik egyes darabjait. A bemutatott római császárszobor lábának töredéke például Pakson került elő, míg a szkíta griffes pecsételő Bátaszéken.

A tízezer fibula

A kiállítás 8000 év történelméről ad áttekintést, a Kárpát-medence korai betelepülésétől egészen a középkor végéig. A vitrinekben – sok egyéb mellett – látható a szanki tatárjárás kori kincslelet számos arany- és ezüstékszere, ezüstpénze, a bátaszéki római kori útállomás romjai között előkerült használati tárgyak vagy a Harta mellett talált, honfoglalás kori, ezüst ruhaveretek. Fontos egységet alkotnak a régészetet aktívan is támogató civilek által megtalált és a civil összefogás segítségével megmentett tárgyak: ezüst- és aranypénzek, kelta kard, bronzkori fegyverek és egy római kori bronz szatírszobor.

Tekintse meg további képeinket a galériában

A Magyar Nemzeti Múzeumban új, önálló vitrint kapott annak a több tízezer régészeti fémleletnek a java, amelyet a Kaposvári Városi Rendőrség 2001-ben foglalt le. A leletanyag a műkincspiacon nem eladható, főleg erősen töredékes tárgyakból áll. A hosszú évek, évtizedek alatt gyűjtött leletek közül a jelentősebbeket ugyanis az azóta elítélt kincsvadászok már korábban értékesítették. Az általuk okozott kár nagysága és a lefoglalt kulturális javak körébe tartozó tárgyak mennyisége alapján mindeddig ez a legsúlyosabb, magyar bíróság elé került bűncselekmény, amelyet régészeti leletek eltulajdonításával és illegális kereskedelmével elkövettek.

A tárlaton szereplő tárgyakat a megyei múzeumok, városi fenntartású intézmények, a Budapesti Történeti Múzeum, a Magyar Tudományos Akadémia, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központ együttműködésének köszönhetően mutatják be. A november 7-ig megtekinthető kibővített, a Magyar Régész Szövetség és a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége által rendezett vándorkiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban a Nemzeti Örökségvédelmi Központ támogatásával és közreműködésével valósult meg.

1. Beszámoló az elmúlt 15 év magyarországi régészetéről
2. Gepidák, szarmaták, avarok
3. Új metódusok a régészetben
4. Mohácsot is így kutatták

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­ősz
Múlt-kor magazin 2019

• Széchenyi Zsigmond vadászkalandjai
• Az 1990. októberi taxisblokád
• Az amerikai modernizmus első nagyasszonya
• 1918 - Az őszirózsás forradalom tündöklése és bukása
• A zselízi Eszterházy-kastély
• 1849 - Az aradi vértanúk tragédiája
• A szesztilalom rettegett szélmalomharcosa
• A Drechsler-palota különc asztaltársasága
• Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől