15 év leglátványosabb hazai régészeti leletei

Mohácsot is így kutatták

A HM Hadtörténeti Intézettel közösen 2009 óta zajlik a mohácsi csata kutatása. A légifelvételekkel, geofizikai mérésekkel és szisztematikus terepbejárásokkal sikerült tisztázni a forrásokban említett Földvár falu helyét és alaprajzának jelentős részét. A tablókiállítás az eddig meglévő eredményeket pillanatkép-szerűen mutatja be, mivel ezek a kutatások a lehetőségek függvényében folyamatosan mennek tovább, illetve a szakértők újabb és újabb módszerek alkalmazására törekszenek. A tárlat anyaga csapatmunka eredménye, amelyben a Janus Pannonius Múzeum munkatársain kívül több intézmény és szervezet együttműködése és támogatása is kellett.

A régészeti célú légi fényképezés, ami Angliában már az 1920-as évek óta folyamatosan fejlődő területe az archeológiának, különféle okok miatt Európa minden egyes országában másként fejlődött. Szerepet játszott ebben a politika – a volt szovjet blokk legtöbb országában nem lehetett ilyen céllal repülni –, de az a tévhit is, hogy csak a legeltetés vagy a szántóföldi művelés alatt álló, alacsonyabb területeken lehet ezen a módon új régészeti lelőhelyeket találni. A magas hegyeiről ismert Svájcban az 1990-es évekig nem folytak ilyen kutatások, az utóbbi 20 év kitartó munkája viszont számos fontos régészeti lelőhely felfedezéséhez vezetett, nemcsak a művelt területeken, hanem sokszor 2000 méter feletti hegyi terepeken is.

Amikor 2009-ben, a kiállításfüzér harmadik elemeként bemutatott programot az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Maros Megyei Múzeum és számos más intézmény összefogásával elindították, hasonló eredményekben bizakodhattak. Igaz ugyan, hogy a más területeken igen gyakori növényzeti elszíneződéseket eddig jóformán csak a Maros völgyében dokumentálták, ott azonban nagy számban és változatosságban, hiszen nemcsak őskori, római kori és középkori településeket, hanem talán egy népvándorláskori(?) temetőt is megfigyeltek már.

Reveláció-erejű a mezőségi őskori halomsírmezők fényképezése is, hiszen nemcsak a fel nem ismert, elpusztult halmok nyomát, hanem teljesen regisztrálatlan sírmezőket is felderítettek. A különféle őskori erődítések fényképezése pedig egy nagyobb, az egész Kárpát-medencére kiterjedő kutatáshoz szolgáltathat fontos adatokat. A legfontosabb, ilyen jól talán Európa kevés más szegletében tanulmányozható „jelenség” azonban maga az archaikus táj. Nemcsak a települési és az úthálózat középkori előzményeire gondolunk, hanem elsősorban a határhasználat nyilvánvalóan évszázados – ha nem évezredes – nyomaira is.

A kanyargó folyókhoz, patakokhoz illeszkedő kis parcellák, a lejtős domboldalakra kapaszkodó teraszrendszerek rendkívüli lehetőségeket jelentenek. Hogy ez mennyire nem túlzás, azt a római kori parcellarendszereknek a romániai kutatók által a közelmúltban, Dél-Erdélyben történt felfedezése jelzi. A régmúlt kutatása mellett fontos feladatunk az épített örökség légi fényképes dokumentálása, amire Krasznahorka várának tragédiája is figyelmeztet.

A Földbe zárt kincsek, a Történelmi látképek és a Régi idők, új módszerek című kiállítások 2013. január 13-ig látogathatóak a Magyar Nemzeti Múzeum József nádor-termeiben.

1. Beszámoló az elmúlt 15 év magyarországi régészetéről
2. Gepidák, szarmaták, avarok
3. Új metódusok a régészetben
4. Mohácsot is így kutatták

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye