Veszélyben az indiai barlangváros
2012. október 2. 11:24
Már jóval a portugál uralom előtt megkezdődött a lenyűgöző Elephanta-barlangok pusztulása, amely ma is tart. Átfogó tervek és pénz hiányában végleg eltűnhetnek a pompás középkori alkotások, köztük az egyedülálló Siva-szobrok.
Korábban
A világörökségi védettséget élvező Elephanta-barlangok az i.sz. 4-9. századra keltezhetők. A természeti képződmények hét kilométerre fekszenek az Elephanta-szigettől (eredeti nevén Gharapuri). A sziklába vájt barlangok közül néhány Siva leggyönyörűbb szobraival dicsekedhet. A saivizmus számára, amely a hinduizmus Indiában egyik legelterjedtebb ága, Siva a főisten, aki megteremti a világot és fenntartja annak folyamatosságát.
Három templom ál a Stupa-és a Canon-hegy közötti területen, köztük a középső a legnagyobb, amelyet az építők Sivának ajánlottak. A bejárattal szemben látható Sadashiva szobra, de számos alkotás emlékezik meg a hinduizmus legfőbb istenéről az épületen belül is.
1534-ben a Bombayt alkotó szigetekkel együtt Elephanta portugál uralom alá került. Addigra a barlangok egy része már romokban állt az időjárási viszontagságok és a természeti elemek pusztító hatásának köszönhetően. A barlangokat és szobrait az ott állomásozó katonák is feldúlták, de a pusztítás az angol uralom alatt is folytatódott, mígnem a területet az 1909-ben szignált Ancient Monuments Preservation Act értelmében védelem alá helyezték.
A graffitik elszaporodása és az állandó vízszivárgás ellenére tervek és az állagmegóvásra fordítható források csak korlátozottan érhetők el. Az indiai régészeti hatóság nehezen birkózik meg a feladattal, amely azonban tovább már nem tűr halasztást, ugyanis a lakosság 90 százaléka az Elephanta-sziget turizmusából él. Az épített örökség mellett Elephanta ökológiai kincs is, faunája pedig egyedülálló: egyebek között holdhalak, szarkák, bülbül madarak és drongófélék élnek itt, megóvásuk legalább olyan fontos, mint a kulturális emlékek védelme.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.