Etnikai tisztogatás volt a bulgáriai törökök 1989-es kivándorlása

Todor Zsivkov államfő és kommunista párti főtitkár a párt vezetőivel 1989. június 7-én tartott tanácskozásán kijelentette, hogy az országot el akarja hagyni a török kisebbség egy jó része. "Ez üdvözlendő és szükséges is. Ha nem hagyjuk, hogy ebből a népességből távozzon két-háromszázezer fő, akkor 15 év múlva Bulgária már nem létezik. Olyan lesz, mint Ciprus" - mondta Zsivkov.

Ennek a tanácskozásnak a jegyzőkönyve – az 1944 és 1989 közötti kommunista korszak archív dokumentumainak részeként – hétfőtől olvasható az állami irattár új weboldalán (www.archives.bg/politburo). Ebben az időszakban 2459 jegyzőkönyv keletkezett, és közülük 897 továbbra is titkos.

A török kisebbség tagjai 1989 elején több tüntetést is rendeztek, amelyeken követelték, hogy a hatóságok adják vissza nekik eredeti családnevüket, miután 1984-85-ben arra kényszerítették őket, hogy nevüket bolgárosítsák. Ezt követően a hatóságok május 29-én megnyitották a Törökországgal közös határt, hogy azon keresztül távozzanak az országból az összlakosság 10 százalékát kitevő török kisebbség tagjai, akiket Szófia Törökország "ötödik hadoszlopának" tekintett. (Törökország tagja volt az akkor még ellenséges NATO-nak.)

"Utasítottuk a belügyminisztériumot, hogy a szélsőségeseket a lehető legrövidebb idő alatt szállítsák el az országból Ausztrián át, és utasítsák ki azoknak a fanatikusoknak a tömegét, akik ezeknek az eseményeknek a középpontjában állnak" – közölte Zsivkov. A török kisebbség többi tagját pedig határozottan ösztönözték Bulgária elhagyására.

A dokumentumok szerint ezen intézkedések következményeként a kommunista pártnak fel kellett készülnie a munkaerőhiányra a gazdaság több olyan szektorában, amelyben a törökök nagy számban dolgoztak. Az önkormányzatoknak jelképes áron fel kellett vásárolniuk a törökök elhagyott házait, és azokba tősgyökeres bolgárokat kellett költöztetniük.

Az etnikai tisztogatás – amely heves reakciókat váltott ki a nemzetközi közösségből, de még Moszkva sem támogatta – felgyorsította azt a folyamatot, amely elvezetett Zsivkov eltávolításához 1989. november 10-én, 35 évi hatalom után.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése