Sinor Dénes
2012. augusztus 29. 13:13
Kolozsvár, 1916. április 17. – Bloomington, Amerikai Egyesült Államok, 2011. január 12.
Sinor Dénes (Amerikában használatos megnevezése: Denis Sinor, születési neve: Zsinór Dénes) Kolozsváron látta meg a napvilágot egy vállalkozó fiaként 1916-ban. Családjával Budapesten éltek, ahol az Érseki Reálgimnáziumban tanult. A középiskolába alig járt be, helyette inkább otthon olvasott. A gimnáziumi évei alatt több hónapot is eltöltött a svájci Vevey város francia nyelvű internátusában.
Érettségi után felvételt nyert a budapesti egyetem bölcsészettudományi karára, ahol elsősorban az ókori Kelet vallásai keltették fel figyelmét, majd a török, mongol, belső-ázsiai történelem és az altáji filológia kezdte el érdekelni a magyaron kívül franciául, németül, angolul és latinul is kitűnően olvasó Sinort.
A két tanévben is Horthy-ösztöndíjas hallgató 1937 és 1938 nyarán a berlini Collegium Hungaricumban vendégeskedett, majd a török buddhizmusról írt, ám soha meg nem védett doktori értekezése után Párizsba ment, ahol a keleti nyelvek iskolájában magyart taníthatott, s híres orientalisták és sinológusok óráin vehetett részt.
A második világháborúban eleinte bujdosott és bundák eladásából tartotta fenn magát és újdonsült feleségét. Ezt követően a francia ellenálláshoz szegődött, a de Gaulle-t követő Rajnai és Dunai Hadsereg katonája lett, ahol felettesei kiaknázhatták még osztrák nagyanyáitól szerzett német nyelvtudását. 1945 végén szerelt le, majd megkapta a francia állampolgárságot.
A háború után Cambridge-be ment, ahol 13 éven át tanította a magyar és a mongol nyelveket. Több orientalista kongresszus és szövetség is a tagjává választotta. 1962-ben az Indiana Egyetem bloomingtoni telepén vendégtanárként kezdett el tanítani, ahol az uráli és altaji tanulmányok vezetését vállalta. Vezető tagja volt az American Oriental Society-nak, a Tibet Society-nak és a Mongolia Society-nak is.
Megszervezte a bloomingtoni Magyar Tanszéket, melyért a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjául választotta 1979-ben. Számtalan orientalista éremmel, címmel, kereszttel és renddel tüntették ki, az egyik legfontosabb az UNESCO Avicenna-ezüstérme, amelyet 1998-ban ítéltek a magyar kutató számára. 1992-ben tiszteletére a londoni Királyi Ázsiai Társaság Denis Sinor Érmet alapított. A több mint 160 cikk szerzője, a világot (főként Ázsiát) járt nyelvész, történész, filológus Sinor 2011 januárjában az Egyesült Államokban hunyt el.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
- Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
- 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
- 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
- Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
- Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
- Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.