2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A modern ember legrégebbi maradványaira bukkantak Ázsiában

2012. augusztus 21. 12:22 MTI

Egy laoszi barlangban talált ősi koponyamaradvány 20 ezer évvel régebbre tolja ki a modern ember Afrikából Délkelet-Ázsiába való vándorlásának időpontját - állapították meg amerikai kutatók az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a PNAS-ben közzétett tanulmányukban.

Az Észak-Laoszban lévő Annamite hegységben felfedezett koponya számít a modern embertől származó, Délkelet-Ázsiában fellelhető legöregebb maradványnak: korát 46 és 63 ezer év közé teszik a tudósok.

Az eredmények azt is megmutatták, hogy a korai emberek nem egyszerűen Ázsia partvonalát követték, miközben Afrikából Ausztráliába vándoroltak, ahogyan azt egyes kutatók vélik, hanem behatoltak a szárazföld ismeretlen területeire is.

"Ez az őskori lelet azt jelzi, hogy az Afrikából Kelet- és Délkelet-Ázsiába történt elvándorlás viszonylag gyors ütemben zajlott, és amint ott voltak, a modern emberek nem korlátozták magukat azokra a területekre, amelyeket korábban már megismertek" - mutatott rá Laura Shackelford, a tanulmány társszerzője, az Illinois-i Egyetem antropológusa.

Miközben nagyjából ugyanebből a korból származó emberi maradványokat találtak Kínában és Délkelet-Ázsiában másutt is, közülük egyik sem hordozta egyértelműen a modern emberre jellemző jegyeket, illetve koruk sem volt olyan pontosan behatárolható, mint a laoszi leleté. A felfedezés megerősíti korábbi genetikai tanulmányok eredményét is, amelyek azt jelezték, hogy a régióban már legalább 60 ezer évvel ezelőtt megjelent modern ember.

"Korukat tekintve az ezen a környéken található leletek az első ausztráliai bevándorlók őseinek maradványai lehetnek" - mutatott rá Shackelford, aki hozzátette, hogy Délkelet-Ázsia belső, szárazföldi területe egyúttal válaszutat is jelenthetett többféle vándorlási útvonal között.

Mivel semmiféle egyéb tárgyi leletre nem bukkantak a barlangban, a kutatók úgy vélik, hogy nem lakó- vagy temetkezési hely lehetett. A talajminta, amelyből előkerült a koponya, az elemzés szerint 46-51 ezer évvel ezelőttről származik, ezért a szakemberek azt feltételezik, hogy az ősember testét víz moshatta be a barlangba, miután meghalt a közelben.

A koponyát több mint két méterrel a barlang felszíne alatt fedezték fel 2009-ben, kormeghatározását többféle módszerrel végezték.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár