Levágott kezek kerültek elő egy egyiptomi palotából
2012. augusztus 14. 12:11
16 darab jobb kézfejet ástak ki osztrák régészek Egyiptomban, a Tell el-Daba-i palotában. A 3600 éves maradványok arra az időre keltezhetők, amikor a kánaánita hükszoszok uralták Egyiptom egy részét.
Korábban
A modern Tell el-Daba helyén egykoron Avarisz, a hükszoszok egyiptomi központja állt. Az emberi maradványok eltemetése idején a hükszoszok uralkodója, Khayan király volt hatalmon, aki innen, az avariszi központból irányította alattvalóit.
Az Osztrák Régészeti Intézet és az Osztrák Tudományos Akadémia szakemberei négy vermet, s benne összesen 16 ember jobb kézfejet találtak a Tell el-Daba-i palotában. A kezeket – vélik a kutatók – minden bizonnyal rituális célból, az isteneknek felajánlva földelték el. Két gödör a trónterem előtt helyezkedett el, és mindegyikben csupán egy-egy kézfejet találtak. A két másik gödröt, amelyek valamivel későbbi időszakból származnak, a palotán kívül alakították ki; ezek összesen tizennégy kezet tartalmaztak.
Mind a 16 kéz nagyméretű, s egykoron katonákhoz tartozott, bár azt nem tudni, hogy az áldozatok egyiptomiak voltak, avagy a levantei térség egyéb népeiből kerültek ki. A katonák előbb megölhették az ellenséges harcosokat, levágták kezüket, majd aranyakért cserébe felajánlották isteneiknek.
Az ellenség jobb kezének levágása szimbolikus és vallási aktus volt: a harcos ereje ezáltal lecsökkent, a túlvilágra pedig megnyomorítva került át. A horrorisztikus gyakorlat nem új, számos sírban és templomban dokumentálták a domborműveken, de ez az első alkalom, hogy fizikai bizonyítékokat találtak a csonkításra.
A kézlevágás évszázadokon át fennmaradt. Négyszáz évvel az avariszi temetkezések után III. Ramszesz fáraó Medinet Habu-i halotti templomának külső oszlopain látható, amint hivatalnokok öntenek ki kézfejeket tömött kosarakból a líbiai háború után. Azt egyelőre nem tudni, hogy a gyakorlat honnan ered: a hükszoszok vették át az egyiptomiaktól, vagy fordítva, esetleg egy harmadik közösség terjesztette el a Közel-Keleten.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához 19:05
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet 17:05
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult 15:05
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat 15:05
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről 14:20
- Első nőként mászta meg a legmagasabb csúcsokat Tabei Dzsunko 09:50
- A közönség azt hitte, hogy Lincoln merénylőjének felbukkanása a darab része 09:20
- Rekord gyorsasággal osztották ki az első Oscar-díjakat 09:05