Lengyelország szirénákkal is emlékezik a varsói felkelésre
2012. augusztus 2. 13:01 MTI
A varsói felkelés 68. évfordulójára emlékeznek Lengyelországban: délután 5 órakor a fővároson kívül több városban is felzúgtak a szirénák a náci német megszállók ellen 1944. augusztus 1-jén kirobbantott fegyveres felkelés emlékére.
Korábban
A hivatalos ünnepségekhez számos kulturális és sportesemény társul, amelyeken sok varsói vesz részt: szombaton például több mint négyezren futottak a felkelés emlékére szervezett versenyben. Évről évre egyre többen gyújtanak mécsest a varsói felkelés emlékművénél, vagy a felkelők és a polgárok mozgását biztosító városi csatornák mentén. Az előző évekhez hasonlóan várhatóan több mint tízezer résztvevője lehet a Pilsudski téren megrendezett felkelői dalok közös éneklésének is.
A náci németek által megszállt Európa legnagyobb fegyveres akciója a lengyel Honi Hadseregnek (Armia Krajowa - AK), a Londonban székelő emigráns (polgári) kormány fegyveres erejének felhívására tört ki. A lengyelek a Varsóhoz közeledő szovjet seregek segítsége nélkül, maguk akarták megszabadítani fővárosukat a németektől.
A felkelés kitörésekor csaknem 50 ezer varsói lépett fel - köztük sok nő és tizenéves - a németek ellen, de sokan fegyvertelenek voltak, így a néhány napra tervezett harcok 63 nap után a lengyelek vereségével végződtek. A harcokban 18 ezer lengyel és 17 ezer német fegyveres halt meg, a polgári áldozatok száma 180 ezer volt. A kapituláció után a náci megszállók félmillió lakost űztek el a fővárosból, Varsót pedig - Hitler utasítására - a földdel tették egyenlővé.
A felkelésre hivatalosan csak a rendszerváltás óta emlékeznek a lengyelek. A társadalom többsége hősöknek tekinti a nagyrészt fiatal harcosokat, akik életüket áldozták városukért. Ugyanakkor a fegyverhiány, a jelentős emberveszteségek és a hatalmas pusztítás fényében sokan kétségbe vonják a felkelés kirobbantásának értelmét.
A varsói felkelésnek magyar vonatkozása is van: az 1944 augusztusában a németek kérésére a lengyel főváros térségébe vezényelt közel húszezer magyar katona parancsnoka, Lengyel Béla ezredes - aki a második világháború előtt katonai attasé volt Varsóban - megtagadta a fegyveres fellépést a lengyelek ellen. A magyarok nem akadályozták a felkelőknek küldött utánpótlás áramlását, és a felkelők segítéséért néhányukat a nácik ki is végezték. Sírjaikat és emléküket a mai napig ápolják a főváros környéki településeken.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
23. A reformáció és a katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Brutális boszorkányüldözésbe torkollott a király rögeszméje a 16. századi Skóciában
- A leves, amely megállított egy háborút
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Példát mutatott a világnak Erdély a vallási toleranciában
- A vallásszakadást szentesítette az első vallásbéke
- Családja a végsőkig ellenezte Szalézi Szent Ferenc papi hivatását
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap