2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Még az idén hazakerülhet a Seuso-kincs

2012. augusztus 1. 17:08 MTI

Még az idén hazakerülhet a vélhetően az egykori Pannoniából származó Seuso-kincs. A késő római kultúra egyik legértékesebb ezüsttárgy-együttesét Zelnik István műgyűjtő, a nevét viselő budapesti aranymúzeum tulajdonosa vásárolná meg. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) közölte: a magyar állam továbbra is a késő római kultúra egyik legértékesebb ezüsttárgy-együttese tulajdonosának tekinti magát.

Az Emmi közleményében leszögezi, hogy a műgyűjtő a kormányt és az államtitkárságot eddig hivatalosan nem kereste meg a Seuso-kincsek ügyében. A dokumentum kitér arra is, hogy "a kormány nyitott minden komoly és tisztességes szándékú, az ország érdekeit szem előtt tartó műgyűjtővel és műkereskedővel a Seuso-kincsek vagy más, a nemzeti kultúra szempontjából meghatározó műtárgyak és leletegyüttesek sorsáról érdemben egyeztetni".

Zelnik István szerdán elmondta, hogy az eddig 14 darabosként ismert leletegyüttes eddig lappangó 15. darabját - egy Hadrianus-portréval díszített, több mint 8 kilogrammos ezüsttálat - is megvásárolná. Mint hozzátette, a sok milliárdos befektetéshez a magyar állam hozzájárulása is szükséges, Magyarország ugyanis saját tulajdonának tartja a vélhetően Polgárdi mellett előkerült kincset, ezt az igényét azonban az amerikai bíróságon nem sikerült érvényesítenie.

Ezzel a műgyűjtő arra utalt, hogy a magyar kormány 1991-ben bejelentette igényét a kincsre, miként Libanon és Horvátország is. Libanon a tárgyalás kezdete előtt elállt követelésétől, Magyarország és Horvátország pedig elvesztette a pert: az 1993-ban New Yorkban hozott ítélet szerint egyik ország sem tudta hitelt érdemlően bizonyítani, hogy területén találták meg a leleteket. Így az ezüstkincsek a brit tulajdonosnál maradtak, aki 2006-ban bejelentette, hogy eladná a kincseket. A tranzakció azonban meghiúsult, miután az akkori Oktatási és Kulturális Minisztérium levélben tiltakozott, közölve, hogy a magyar jogszabályok értelmében a kincsek a magyar állam tulajdonát képezik, a magyar állam tulajdoni igényét továbbra is fenntartja és ezzel kapcsolatban minden lehetséges jogi lépést megtesz.

Zelnik István közölte: amennyiben az állam vállalná, hogy ideiglenesen lemond követeléséről, és nem kobozza el a Seuso-kincset, végrendeletében Magyarországra hagyná azt. A műgyűjtő hangoztatta, hogy a kérdésről a "legmagasabb szinteken tárgyalt", a kormánytól azonban egyelőre nem kapott konkrét visszajelzést. Mint elárulta, a műkincsnek külön múzeumot hozna létre: jelenleg hat palota eladó az Andrássy úton az Oktogon és a Hősök tere között, ebből három-négy alkalmas lehet arra, hogy benne egy új Seuso Múzeum létesüljön - jegyezte meg.

Ez a világ legjelentősebb késő római kincslelete, ezért egy önálló múzeumot is lehet rá alapozni, amelyet a Budapestre érkező turisták többsége is felkeresne. Ezt lehetne kiegészíteni az 1-5. századi ötvösművészetet bemutató arany- és ezüsttárgyakkal, - érmékkel, esetleg egyéb, a kort idéző tárgyakkal, szobrokkal, amforákkal - és létrehozni egy Seuso Múzeumot a legjobb magyar és külföldi szakemberek bevonásával - szólt saját forrásból megvalósítani kívánt terveiről.

Zelnik István felidézte, másfél éves nyomozást folytatott: nemzetközi szakértők és ügyvédek bevonásával sikerült megtudnia, hány darabból áll a Seuso-kincs, kik a tényleges tulajdonosai, hol találhatók a tárgyak, és megvásárolhatók-e. A vételárról Zelnik István nem közölt részleteket, valószínűleg azonban több tízmilliárd forintos nagyságrendről van szó.

"Feltehető, hogy sok apróbb darab - például evőeszközök, poharak - is tartozhatott a készlethez. Ezek nem bukkantak fel az akkori nyugati műtárgy-kereskedelemben, de talán feltűnhetnek a következő időszakban, ha nyilvánosságra kerül, hogy a Seuso-kincsegyüttes hazatért" - vélekedett a műgyűjtő. Zelnik István azonban hangsúlyozta: igazából akkor lehet "hazatérésről" beszélni, ha bizonyítható lesz, hogy kétséget kizáróan a mai Magyarország területéről származik a lelet; ez még hosszú tudományos kutatómunkát igényel.

További terveiről szólva elmondta: jelenleg folyik a tulajdonában álló Magyar Indokína Társaság konszolidációja, ezért a napokban 249 millió forinttal megemelte a társaság alaptőkéjét. "Ezt a konszolidációs folyamatot szeptember végére szeretném lezárni, ha ez megtörtént, akkor kerülnek érdemben terítékre a következő nagy projektek" - fűzte hozzá.

Elárulta, hogy már elindult az esetleges Herendi Múzeumhoz kapcsolódó első önálló vándorkiállítás anyagának feldolgozása. "Ez nem lesz más, mint a gyűjteményemben található mintegy ötszáz Herendi bonbonniére, szelence és porcelándoboz tudományos igényű, de egy vándorkiállítást előkészítő feldolgozása egy önálló kötetben. Ez a munka várhatóan jövő tavasszal lesz készen" - közölte.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár