7 végzetes pillanat

Ezért halt meg Horthy István

2012. július 11. 19:36 MTI

A repülőgép páncélozása miatt megváltozott repülési tulajdonságok, a géptípusra való átképzés rövidsége, valamint a pilótánál fellépő rosszullét együttesen okozhatták Magyarország kormányzóhelyettesének, Horthy Istvánnak 1942. augusztus 20-án a keleti fronton történt halálos repülőbalesetét - olvasható abban a vizsgálatban, amelynek megállapításairól tartottak sajtótájékoztatót szerdán az MH 86. Szolnok Helikopter Bázison.


A 25. bevetésén meghalt tartalékos főhadnagy balesetének első kivizsgálása során nem derítették fel az összes körülményt, és nem neveztek meg felelőst - emlékeztetett a mostani kutatást vezető Magó Károly zászlós, a Szolnoki Repülőmúzeum munkatársa. Aki részt vett a baleset okainak feltárásában, azt titoktartásra kötelezték, lehetőséget adva ezzel a rosszindulatú magyarázatok elterjedésére - tette hozzá.

A most végrehajtott baleseti kivizsgálás politikától mentesen, modern vizsgálati módszerekkel, aerodinamikai kísérletekkel, az orvostudomány, valamint az előkerült bizonyítékok segítségével történt - jelezte a kutató, aki 600 órát fordított rá, 1500 oldal dokumentumot nézett át, hogy az esettel kapcsolatos kérdésekre választ kapjon.

A gyászszertartás

Mint a Magó Károly fogalmazott, repülőgép-katasztrófa általában akkor történik, amikor több jelentéktelennek tűnő körülmény egy időben következik be. Ezek külön-külön könnyen kivédhetők, azonban ha együtt jelentkeznek, a kialakult helyzet megoldhatatlan. Horthy főhadnagy halálos baleseténél is több negatív körülmény egyszerre jelentkezett, és ez okozta a tragédiát.

Tájékoztatása szerint ide sorolható, hogy a Horthy István által is vezetett, Olaszországból páncélozás nélkül hazánkba érkezett Héja nevű repülőgépekbe magyar páncéllemezeket építettek be. A rendelkezésre álló adatok alapján elvégzett számítások bebizonyították: az utólag kapott nehéz páncéllemezek miatt a gép - szakmai zsargonnal szólva - farnehéz lett. A helikopterbázis két pilótájának egy Héjához hasonló repülővel elvégzett repülési kísérletei pedig azt igazolták: a farnehéz gép hajlamosabbá vált abba repülési manőverbe (lapos dugóhúzóba) kerülni, amelyből Horthy István még "kivette" a gépet, de felemelkedni már nem tudott. A Honvéd Kórház két orvosának szakvéleménye szerint pedig a pilóta szervezetét a repülés közben érhette olyan túlterhelés, amely eszméletvesztéssel jár, ez az állapot ma is gyakori oka a katonai légi baleseteknek.

A kutató egyben cáfolta azt a mendemondát, hogy a 37 éves főhadnagy túl idős lett volna vadászpilótának. A felszállás előtti estén névnapja alkalmából nem fogyasztott alkoholt, és az aerodinamika segítségével kizárták a németek által elkövethetett szabotázst is - mondta, megjegyezve: ez utóbbit úgy igazolták, hogy más repülők az elvégzett kísérletek közben éppúgy viselkedtek, mint Horthy főhadnagyé a zuhanáskor.

Magó Károly bejelentette: az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis és a Magyar Roncskutató Egyesület képviselői 2012 augusztusában, a haláleset 70. évfordulóján felkeresik Ilovszkoje településnél Horthy István lezuhanási helyét, és tábori mise keretében emlékeznek meg az elhunyt vadászpilótáról.

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!