Mégse omolhatott össze a klasszikus maja civilizáció
2012. július 10. 12:32
A klasszikus maja civilizáció valójában nem olmott össze, inkább arról van szó, hogy egy nagy ívű társadalmi újjászerveződés zajlott - állítja egy kutató. Ez a teória élesen szemben áll azzal a közkeletű vélekedéssel, miszerint 800 és 1000 között a civilizációnak drámai összeomlás vetett véget.
Korábban
Az AnthroJournalban közölt, The Last Gasp: Demystifying the "Collapse" of the Terminal Classic Lowland Maya című dolgozatában a szerző, Elizabeth Votruba az összeomlás elmélete ellen érvel, mondván, hogy egy másféle, a kontextustól jobban függő, holisztikus megközelítésre van szükség, amikor a maja civilizáció létezésének elemzésére-interpretálására kerül sor. „A klasszikus kor végi összeomlás mint olyan nem volt, ezt csak egy maroknyi, dicsekvő tudós és nyomában a közvélemény állítja” – szögezte le a kutató.
A tudósok általában három okot jelölnek meg a civilizáció összeomlására: a fenntarthatatlan mezőgazdasági tevékenységek következtében fellépő „ökológiai túlterhelés”; a helyi háborúk sorozata; illetve a klímakatasztrófa (például aszály). Ezt több drámai változás kísérte: a templomok és más komplexumok építésének vége, a királyi intézmény megszűnése, a városok elnéptelenedése és a népességcsökkenés.
Votruba ezzel szemben azt állítja, hogy a klasszikus (300-950) és a posztklasszikus (950-1550) között társadalmi reorganizációs folyamat ment végbe; maja összeomlás tehát nem volt, ahogyan azt a dramatizált, romanticizált, szimplifikáló narratíva állítja, a „maja identitás a modern világban is létezik, látható és tapintható a mezoamerikai kultúrában” – írta a szerző, aki szerint a kapcsolatot minderre a Közép-Amerikában élő 7 millió maja jelenti.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Kizárólag saját tagállamain belül hajtott végre fegyveres akciót a Varsói Szerződés tegnap
- A kisebbségek kárára képzelte el Csehszlovákiát Beneš a második világháború után tegnap
- Számos alkalommal sebesült meg, de imádta a csatazajt Sir Adrian Carton de Wiart tegnap
- József Attila egykor betiltott kötete és Apponyi Albert emlékirata is kalapács alá került tegnap
- Megtalálták a veszprémi Szentháromság-szoborcsoport eredeti szobrait tegnap
- Sérült hangszalagja ellenére is dúskált a sikerben Frank Sinatra tegnap
- A Szondi-teszt megalkotásában is jelenetős szerepe volt Kozmutza Flórának tegnap
- Saját magáról mintázta Árpád vezért Feszty Árpád 2024.05.13.