Colosseum: amfiteátrumból kőfejtő

2012. június 12. 15:39

Ugyan az i.sz. 6. században a legendás gladiátorviadaloknak egy csapásra vége szakadt, a rómaiak feltűnően kreatívaknak mutatkoztak abban a tekintetben, hogy a Colosseumot milyen sokféle módon lehet hasznosítani. Amint a politikai hatalom a választott tisztviselőktől átcsúszott az egymással folyamatosan hadban álló, befolyásos római famíliák kezébe, a Frangipani-család a Colosseumot egyfajta megerősített kastélyként kezdte használni. Hogyan emelkedtek fel a Frangipanik, s ami még fontosabb: miért pont a Colosseumot választották hatalmi központjuk szálláshelyének?

Korábban

Miután a normannok a 11. században gyakorlatilag kifosztották az Örök Várost, Róma mindennapi életének urai a különböző, egymással viszálykodó gazdag családok lettek. Az Annibaldik, a Frangipanik, a Colonnák és a Pierleonik számos palotára tették rá a kezüket, s nem egyszer éltek azzal az eszközzel, hogy a nagy elődök által használt óvóhelyeket, kastélyokat stb. „újjáértelmezték”.

A színfalak mögött zajló események oda vezettek, hogy a gazdag családok jótékonysági akciókkal igyekeztek befolyásuk alá vonni a lakosokat. Közülük is kiemelkedett a Frangipani-család (a későbbi horvát Frangepánok őse), amelynek neve eredetileg Onicii volt, s a 8. században változtatták meg a beszédes, latinul kenyértörőt (frangere panem) jelentő Frangipanira, ami a történészek szerint azt jelzi, hogy a família kenyeret oszthatott a város szegényeinek a nagyobb éhínségek idején.

A befolyásos római családok felemelkedésével párhuzamosan a római polgároknak a pápaválasztásra gyakorolt hatása is visszaszorulóban volt. Leo II Frangipani például elérte, hogy 1124-ben jelöltje, II. Honorius foglalja el a pápai trónt. Kezdetben persze nem Leo számításai szerint alakultak a dolgok. Rómában a San Pancratio-templomban a bíborosok kollégiuma 1124. december 15-én megválasztotta Teobaldo Buccapecust, aki felvette a II. Celesztin nevet. A választást azonban megzavarta a császárpárti római nemesség, Leo vezetésével betörtek a templomba, és V. Henrik óhaját közvetítve Lambertet akarták a pápai trónra emelni. A fegyverek hatására a pápaválasztók elfogadták a császár akaratát, és végül kényszerből Lambertet is megválasztották Szent Péter trónjára. Lambert ekkor vette fel a II. Honorius nevet.

Ebben az időben az egykoron fenséges Colosseum már csak árnyéka volt önmagának. A nagyszerű látványosságoknak és véres sportágaknak helyet adó amfiteátrum egy részét iparosok, a másikat pedig egy temető foglalta el. Az élelmes, a hagyományokkal mit sem törődő rómaiak a düledező épület részeit rögtönzött kőfejtővé lényegítették át.

A 13. század elején a Frangepanik megpróbáltak valamit visszacsempészni az egykori pompából, amikor úgy döntöttek, hogy – biztosítandó a família hírnevét – személyes lakhellyé alakítják az ókori épületet. A család már a 12. század óta ellenőrzése alatt tartotta a Colosseum épületének egy részét illetve a körülötte levő területet – valószínűleg busás jövedelemre szert téve az ott dolgozó iparosok megsarcolásából –, de ez volt az első alkalom, hogy az amfiteátrumot fizikailag is megszállták.

A feljegyzések tanúsága szerint a Frangepanik érkezésével az életszínvonal emelkedni kezdett – nem utolsósorban annak köszönhetően, hogy a család csatornákkal kötötte össze a Colosseumot a família birtokában levő többi ingatlannal. A Frangepanik azonban nem tudták sokáig megtartani a család ékkövének tartott épületet: IV. Ince pápa igénye felülírta a család jogát a Colosseum birtoklására, ahol – miután a városban több földrengés is történt – a terület egy részét kórházként, a másikat pedig újra bányaként kezdték használni.

X. Kelemen pápa az 1600-as években szigorította a Colosseum használatát, miután elődei bikaviadalokat akartak benne rendezni, de olyan is akadt, aki gyapjúgyárat létesített volna, biztosítva ezzel a környék örömlányainak megélhetését. XIV. Benedek később kijelentette, hogy a római Colosseum azon keresztények szentélye, akik az arénában haltak mártírhalált. Az elliptikus alaprajzú, 188 méter hosszú és 156 méter széles, 48,5 méter magas, mészkőből, tufából és téglából épült, bonyolult szerkezetű, Róma jelképének számító építményt nyáron 24 ezren keresik fel naponta, de most azt tervezik, hogy korlátozzák a turisták számát, lehetővé téve azt, hogy a Colosseumban eltöltött időt jobban élvezzék az odalátogatók.